2013. október 30., szerda

Világító teknős + esti mesélés

Végre megjött a Bónusz Brigádtól vásárolt világító plüss teknős. Ádámnak rendeltem estére, hogy segítse elaludni. Persze nagy reményeim nem voltak, de aztán úgy tűnik működik a dolog. Tegnap este a mese után (mert 4 napja megkezdtük az esti mesét az ágyban) lekapcsoltam a villanyt és csak a teki világított. Ádám ilyenkor tiltakozni szokott, hogy ne kapcsoljam le a világítást, sőt még egy kis sírás is szokott lenni, most meg fogta magát, rám hasalt, és kb. 10 perc alatt elaludt. Sokáig csak nézett elmeredve, többször próbáltam magam mellé lerakni, de nagyon kapaszkodott belém. Reggel aztán újra bevetettük a teknőst, mert fél 9 körül már igen álmosnak tűnt Ádám, s bár már régóta egyszer alszik napközben, most kivételt tettünk. Megint egy hang nélkül aludt el. Most pedig a délutáni alvásnál kapcsoltam be, de egy idő után kérte, hogy kapcsoljam le és megint csak bújt hozzám. Kezd olyan érzésem lenni, hogy esetleg tart tőle. 

Az esti meséket egyébként szereti. Végighallgatja, sőt jelzi ha abbahagynám, ő meg még nem akarja. Nem gondoltam volna, hogy egyik pillanatról a másikra be tudom neki vezetni. Eddig nem akartam, nem is tudtam mikor, hogyan, hiszen korábban szopizott, azon aludt el. Eddig Öreg néne őzikéjét meséltem, és a Vidám mesékből. Be fogok újítani 1-2 könyvet, hogy tudjam váltogatni.

Tegnapelőtt este meg miután felöltöztünk pizsibe a mi ágyunkon - mert mindig ott öltözünk miközben nézi a Duck Tv-t, mondtam neki, hogy bújjon gyorsan az ágyba, mindjárt mesélek neki. Aztán lehajoltam lekapcsolni a villanyt, és amikor elindultam az ágya felé, nem láttam sehol. Aztán néztem az ajtóra, hogy kiment esetleg a szobából - bár be szoktam csukni már fürdés után - de nem, mert zárva volt. Aztán lenéztem a polcához, és ő ott guggolt, és az alsó polcon található könyvei között válogatott. Olyan édes volt és jól esett ezt látni.


2013. október 29., kedd

Videó

Tudom, ez másnak nem nagy kunszt, de nekünk a legédesebb szavak. :)




2013. október 24., csütörtök

"Fáj" - avagy oltáson voltunk, illetve beszédkészség fejlődése

Ezt mondta nekem Ádám, mikor ráültettem Dr néninél a hosszúság mérőre. Pedig még nem is csináltak vele semmit, de ő már folyamatosan hajtogatta. Amellett, hogy sajnáltam, meg tudtam, hogy ha most még nem is, de mindjárt fájni fog, tök örültem, hogy használja és jól használja a most tanult szót. Merthogy másfél évesen, szinte a napján, ismételgetni kezdte utánunk a szavakat. Előtte egyáltalán nem volt hajlandó, aztán mondhatni varázsütés szerűen belelendült. Mintha egy tündér a fejére koppintott volna a varázspálcájával. Az oltások (18 hós + Meningitec) elég kemények voltak. A 18 hósat tövig nyomták a kis kezébe, nem is tudom miért néztem oda. Aranyszívemet a védőnő fogta le, aztán én is, mert szóltak, fogjam meg a lábát, a síró kismanóm meg nyúlt felém a kis kezével, hogy segítsek neki. Szerencsére itt most vége egy időre, nincs több oltás egy darabig.
Megdicsértek minket, Ádámot, mert olyan jól néz ki, már nem olyan kis sápadtka és kiegyensúlyozottabbnak is tűnik. Ezt én is tapasztalom. Ráadásul nem keveset gyarapodott a súlya (500 gramm körül 3 hét alatt) és szintén 3 hét alatt 3 centit nyúlt is. Így most 86 centis már a kislegényke.

Amúgy tényleg nagyon beindult nála a "beszéd" (azért még csak idézőjelesen), mert próbál sok mindent utánunk mondani. Van amiket magától használ már, van amit csak ismétel.

Amiket helyén használ és magától:
- Fáj, Síííí (sír), NEM, DE, Anya, Mama (igaz az Apának is ezt mondja), Papa (mondta már, de még csak 1-2-szer), Fa, Cica, Túú (kettő angolul - hiába mondom magyarul ő rávágja angolul), Szti (Eszti), Baba, Cici, Hitta (hinta), Gyeee (gyere), Ajjaj.

Ezeket használja, de nem teljesen jól mondja, vagy mást mond rá:
- Kaka (ez a kuka, a kakát csak mutogatja), Sííí (esik az eső), Ma (majom), Ba (Banán), Bá (Bárány), Be (ha be vagy kimenni akar), Tyi (ez a ki, de ritkán használja)

Ismétli utánunk:
- Cipő, Fel, Hajó, Dííí (dédi),  Mimi (Nimród becézve), Jita (Rita, 1-2x mondta csak), Bibi (Bius), Butyh azaz book (mert a könyvet nehéz kimondani), Paci


Most hirtelen ennyi jutott eszembe. Valószínűleg és remélhetőleg ez most már napról-napra változni fog. Nem gondoltam volna, hogy 2 éves kora előtt akár idáig is eljutunk, de nagyon boldoggá tesz. Mert végre figyel rám, és látom, hogy akarja. Szemünk fényessége!!! Eddig is öröm volt, de napról napra több és több mosolyt csal az arcunkra.


2013. október 23., szerda

Farmon és Állatkertben

Kedden Ritáék farm látogatásra hívtak minket Szabadhegyre. Elcsaltam Vikiéket is, így reggel 3/4 9-kor együtt indultunk útnak Ritáék felé. A Családsegítő szervezte a programot, a beugró 500 Ft volt. Amikor odaértünk a Családsegítőhöz, a babakocsikat leraktuk az épületen belül, majd Rita megmutatta hol mit szoktak csinálni. Aztán Ádám meglátta a játszószobát és mivel nem engedtem be olyan hisztibe kezdett, hogy rendesen égett a fejem. Mostanában hisztisebb és közben kiabálja, hogy "Nemmm, nemmm!' Aztán megérkezett a lovaskocsi is, ugyanis azzal utaztunk Szabadhegyre. Ádám igen élvezte, jó kedve volt, nevetett, tátott szájjal nézelődött - bár a pacikat út közben nem láttuk. A farm egy családi ház hátsó udvarán volt sok lóval, tehenekkel, nyulakkal, madarakkal. Viki amikor meglátta a madarakat szabadon, egyből vadul kapaszkodott belém, szinte sipítozva mondta, hogy el ne mozduljak mellőle. Utálja a madarakat. Neki szerencséje volt Biussal, mert szépen fogta a kezét, Ádám viszont ment amerre látott. Nem is az állatok érdekelték igazán, hanem a megmászható kerítések, a szétrúgható szalmakupacok, a kertben termő paprika, és gépek. Pillanatok alatt tök sáros lett - és én is. Nem félt az állatoktól, nyúlt feléjük, a tehenet is meg akarta etetni fűvel. De mivel azt nem érte el, így az egyik kisfiú szája elé tolta. Volt szabadon bóklászó őzike, de le sem szarta. A kutya érdekesebb volt, hiába látunk belőle mindennap a lakótelepen is egy tucattal. Én igazából már nagyon vártam, hogy induljunk vissza, mert Ádámot nem igazán tudtam kordában tartani. Annyira ment volna mindenfele, és azért annyira nem volt bababiztos hely. Nem tudtam szabadjára engedni, mert mindenfele volt valamiféle veszélyforrás, amit ismervén a fiamat, biztos megtalált volna. 
Hazafelé busszal szerettünk volna jönni, mert közeledett az alvás idő, és mihamarabb szerettünk volna hazaérni. De a buszra nem fért fel a babakocsi. Sajna elég kevés a babakocsi-barát járat. Így elindultunk haza gyalog. Aztán persze itthon meg alig tudtam elaltatni a gyereket - jellemző. Amióta nincs cici, nagyon nehezen alszik el. Akkor is ha hulla. 





Ma pedig kihasználva a szép időt és a szünnapot (okt. 23.) állatkertbe mentünk délelőtt. Reggel még gyorsan megcsináltam a resztelt májat, mostam egy adagot, hajat mostam, aztán 10 körül elindultunk. Ahhoz képest hogy tartottunk tőle, hogy esetleg zárva lesz, már hosszan kígyózó sor várt bennünket. Marhára örültem neki. Aztán azon izgultunk, hogy lehessen kártyával fizetni, mert nem hoztunk magunkkal olyan sok készpénzt. Aztán sorra kerültünk, megvettük a jegyeket és elindultunk állatnézőbe. Hát.... Ádám nem csattant ki az örömtől az állatok láttán. Persze tetszett neki némelyik, de annyira nem érdekelte. A lehullott csörgedező falevelek sokkal de sokkal izgalmasabbak voltak. Ez ment végig. Faleveleket rugdalt, botokat gyűjtött, illetve néha át akart mászni az állatokat elkerítő kerítéseken. Pedig volt Khumba (ez nálunk a zebra az Alma együttes Khumba dala után) és Zabu Mafu is, amit a Magyar 2-ről ismerünk. Mi így jegyezzük meg, társítjuk az állatokat. :) 
Hazafelé aztán a kocsiban egyik pillanatról aludt el, a kezében levő kulacs meg feje tetejére állt, amit meg akartam fordítani, de ő húzta magához. Ezen elkezdtünk nevetni, mire az alvó gyerek csukott szemmel hahotázni kezdett. Amikor ezt megláttuk már sírtunk a nevetéstől, főleg hogy Ádám egyik pillanatban aludt, a másik pillanatban csukott szemmel nevetett. Annyira sajnálom, hogy az ilyeneket nem tudjuk levideózni. Persze aztán itthon megint nem tudtam elaltatni, csak 1 óra szenvedés után, pedig a liftben még lecsukódott a szeme. Én nem tudom mi van ezzel a gyerekkel....






"Zabu"

"Kit érdekel ez a cica, amikor itt egy csomó falevél!"


2013. október 14., hétfő

Elválasztás

Pár napja, kb. egy hete, eldöntöttem, hogy megkezdem Ádám leválasztását. Az ok nagyon egyszerű volt, elkezdett fájni a mellem, feszült voltam szoptatás közben, valahogy nem volt már kellemes érzés. Tudtam, nem lesz egyszerű, de el kellett kezdenem valahol.
Első körben a nappali elalvás előtti szopit vezettem ki. Ennek okán elég hosszúra nyúltak az altatások, hiszen Ádám cicin aludt el, és máshogy nem igazán ment neki, hacsak el nem nyomta az álom autóban, vagy babakocsiban. Volt, hogy egy órát altattam, volt, hogy 3-szor mentünk lefeküdni - mert nem tudott elaludni, nem tudta hogyan kell. Hajnalban és este pedig leredukáltam a szopi időket kb. 5 percre, utána elvettem tőle, és anélkül kellett elaludnia, vagy visszaaludnia.
Azt a keserves sírást nem kívánom egy anyának sem. Nagyon sajnáltam, volt, hogy az én könnyem is kijött, de mást nem tehettem, csak bújtam hozzá és ismételgettem neki, hogy szeretem, és hogy nagy fiú, anyának meg kevés a teje.

Aztán közben doktor nő javaslatára a tápszerrel is próbálkoztunk Ádám rossz evése miatt. Nem írtam róla korábban de emiatt is voltunk orvosnál. A lényeg, hogy az allergia és a rossz evés miatt  javasolták, hogy akkor legalább tápszerezzünk, mert abban benne van egy csomó értékes tápanyag, amire Ádámnak szüksége lenne, mert hosszútávon problémák lehetnek. Mi próbálkoztunk is kisebb sikerrel, kb. fél deciket ivott meg a Janas üvegből.
Aztán az elválasztás megkezdésével bepróbálkoztam a cumisüveggel (Tommy Tipes), amit Ádám eddigi élete során nem igen használtunk, maximum rágásra. Láss csodát, a cici elvételével Ádám elkezdett tápszert inni cumisüvegből.
Olyannyira bejött a dolog, hogy 2 napja nem igényli az esti szoptatást sem, viszont már megiszik egyszerre kb. 300 ml tápszert. Nekünk eddig ez a maximum napi folyadék bevitelünk volt, most meg egyszerre iszik meg ennyit. Hajnalban még megbökdösi a cicimet ha megébred, akkor még kap, de ha így folytatjuk pár héten belül végleg befejezzük a szopizást. Nagyon örülnék neki, mert úgy érzem most volt elég. Kicsit gáz, hogy másfél évesen rászoktattuk a cumisüvegre, de annyira mégsem bánom, mert tud pohárból is inni, ezzel viszont el is tud aludni. 
Emellett, már 3-szor elaludt evés közben - rendes evés (ebéd, uzsonna) közben. Megszokta, hogy cicizés közben szokott elaludni. :) 

Ádám egyébként 2 napja egyszer csak elkezdett dumálni. No, számomra érthetetlen nyelven, de akkor is úgy mondja, mintha az teljesen érthető lenne mindenki számára.
Olvas a könyvéből, telefonál, és nagyon bohóc továbbra is.

Nem lehet tök mérgesen leszidni, mert olyan bohóc fejet vág, hogy a legnagyobb dühöm is elszáll hirtelen és röhögni kezdek. Mondtam neki, hogy ez nem ér, csalás, én most mérges vagyok rá, de valahogy nagyon ért hozzá, hogyan oszlassa el a viharfelhőket. :)
Emellett nem azt mondja, hogy kettő, hanem hogy "tú (two)". Az angol nyelvű BabyEinstein mesék....

11. fogacskája készülődik kifelé, kint van 1 őrlő foga és folyton jön a következő. Esténként fürdés után már egy nagy "ááááá"-val jelzi, hogy kenjem be az ínyét. Amúgy fogalmam sincs mikor és hogy bújnak ki a fogacskák, nem is írom őket. Nem igazán tudom követni. Meg van hogy megjelenik egynek a csücske és hetekig alig mozdul.

A fürdés újra überkirály dolog, nem is akar kijönni a kádból. Lubickol a javából! Szeret játszani, mindenre felmászni, és igen akaratos tud lenni. Hisztik vannak, de rövidek, szerencsére hamar abbahagyja őket. (kopp-kopp-kopp) Talán tudja, hogy nincs értelme. Mert bár nem vagyok a következetesség mintaképe, van amiből nem engedek.