2014. augusztus 26., kedd

András szülinap

Tegnap volt András születésnapja, amire saját tortát csináltam. Természetesen tej- és tojásmenteset, hogy Ádám és én is ehessünk belőle. Vasárnap este fél 10-kor álltam neki, kb 11 körül végeztem. Maga az elkészítés nem volt hosszú idő, csak várnom kellett a krémnek a kihűlésével és a tészta kihűlésével is, hogy tudjak vele dolgozni. A "piskóta" tészta kakaós volt, a krém pedig eper ízű, eper darabokkal. Olyannyira finom lett, hogy a nap végére el is fogyott. 
Ajándéknak régi családi videó felvételeket digitalizáltattam Andrásnak. Eleinte úgy voltam vele, hogy nem egy hű de nagy ajándék, azonban András meghatódott rajta így nagyon nem bánom, hogy végül ezzel leptem meg.







6 hetes kontrol

Tegnap Bálint 6 hetes lett, és ezzel egyidejűleg én is megejtettem a látogatást Dr. H. Z-nél. Még múlthéten kértem időpontot (egy hölggyel egyeztettem) és hétfőn, 4 órára kaptam is. 
Elég sokan voltak, volt egy egy kb. 15 perces csúszás. Inkább kismamák voltak előttem. Hjajj, mindig fura érzés fog el, hogy én már többet nem él(het)em át ezt. 
A doki szokásához híven jófej volt, egyből gyerekekről kérdezgetett, majd megejtette a vizsgálatot. Vett le citológiát is majd kérdezte, hogy szeretnénk-e babát. Ha ő nem hozza fel, én mondtam volna neki, mert elég sokat gondolkoztam a védekezésen az elmúlt időszakban, beszélgettünk róla Andrással. Volt alternatívám, de hallani akartam H.Z. véleményét is. A spirál és a Mirena között gondolkoztam. A spirál a hormon mentessége miatt tetszett, azonban voltak ellene szóló érveim is, a mirena meg a hatékonysága miatt. Ez utóbbi drágább, közel 50e Ft, azonban 5 évig fent lehet. 
Végül a mirena mellett döntöttem és a doki is mondta, hogy ezt ő is bátran ajánlja, mert megbízható és a hormon is csak ott hat helyileg. Fel is írta a receptet, majd telefonálnom kell a rákszűrés eredménye miatt és ennek függvényében beszéljük meg a felhelyezés dátumát, amit a kórházban fog kivitelezni. 

2014. augusztus 21., csütörtök

Na ez hiszti a javából

Na, most aztán megkapjuk rendesen Ádámtól. Nem tudom ez amúgy is a korral jár, vagy inkább Bálint érkezésének tudjuk-e be, de Ádám olyan hisztiket rendez kb egy hete, hogy csak lesünk, nézünk egymásra Andrással, mert totálisan tehetetlenek vagyunk. Ha valami nem úgy van ahogy Ádám akarja, sikítani kezd, hadonászni és üvöltve sír, hisztizik. Hiába  beszélünk hozzá, csitítjuk, nem hall ilyenkor minket, a szemei is olyan furán állnak. Általában ilyenkor bevisszük a szobába, hogy ott higgadjon le, vagy a másik (helyzetfüggő) megpróbáljuk megnyugtatni. Öleljük ilyenkor, halkan beszélünk hozzá, pusziljuk. Sokszor beválik, de tényleg attól függ, hogy éppen miért hisztizik, milyen a szituáció. Tegnap délután egyedül voltam a 2 kicsivel itthon és Ádám megint bemutatott egy ilyen jelenetet. Ráadásul Bálintnak meg fájt a hasa, így Ádám a szobában üvöltött, Bálint meg a kanapén. Tudtam, hogy muszáj  nyugodtnak - pontosabban higgadtnak maradnom, vagy nagy bajban leszek. Aztán szerencsére egyszer csak Ádám elcsendesedett (épp egy ölelős lecsendesítés vált be) és Bálint is elvolt kicsit a mózesban. 
A szoba tisztaság felé vezető úton továbbra is haladunk tovább. Már le is pelus nélkül megyünk. Továbbra is előfordulnak bepisilések, de a kaki már rendszerint a wc-be megy. 

Ádám ma megevett egy tál spenótot virslivel. :) Csak mosolygunk és mosolygunk hogy ilyen sokat javult az evése. 

Attól tartok, hogy sajnos esélyes, hogy Bálint is tejfehérje allergiás lesz, vagy már az. Pár napja ettem egy pici csokit , majd pár nap múlva tejszínhabos cappuccino-t ittam.... mindkettő után erősebb hasfájás kínozta Bálintot. Nem bizonyíték, de elképzelhetőnek tartom az összefüggést. DE, mondtam Andrásnak, hogy bár nem szép a gyerekeim helyett nyilatkozni, de inkább legyenek tejfehérje allergiások egy életen át, minthogy nagyobb bajuk legyen (eléggé elszomorított a két győri kisgyermek (a rákos kis Dominik és az ismeretlen vírussal megfertőződött Nikol halála). 
Én próbálkozom egyébként alternatívákkal. Tegnap pl. köles túrót csináltam.... háááát... :D Lehet nem kéne rákészülnöm arra, hogy pont ugyanolyat fogok enni, mint eredetiben. Az a jó egyébként, hogy rengeteg egészséges hozzávalóval ismerkedek meg és szép lassan jó lenne be is vezetni a mindennapi étkezéseinkbe. 

Ja, és kipróbáltam a kendőt! Igaz még nem sikerült jól megkötnöm, de Bálint nagyon hamar el is aludt benne. :)

Továbbá pár napja mosolyog Bálint. Az elsőt természetesen Ádám kapta, de most már András és én is kaptam pár kedves kis mosolyt. Igaz ehhez nagyon kell még artikulálnunk és beszélnünk Bálinthoz! :D

Ez még az első próbálkozás volt. Egy kis selfie :) 

Amikor fáj a pocakocska :(

Jóképű nagyfiúnk

Testvérek

Kisfiaink (de jó ezt kimondani) :)





2014. augusztus 17., vasárnap

Testvéri féltés

Tegnap szopi után büfiztettem Bálintot, amikor bukott egyet. Először egy hígabbat, majd rá 1-2 percre egy sűrűbbet. Ádám ott ült mellettem, s mikor a második bukizás is bekövetkezett, megváltozott az arca, sírni kezdett és csak azt hajtogatta krokodilkönnyekkel, hogy "Bálint, Bálint... Bálint kijött... Bálint bukizott... Bálint, jajjj....!" És csak sírt, és sírt. Andrásnak gyorsan átadtam Bálintot, ölembe vettem a zaklatott Ádámot és próbáltam kideríteni mi a sírás oka. Mire Ádám még mindig sírva mondta, hogy "Bálint beteg!"
Nagyon meghatott a dolog, és persze gyorsan elmagyaráztam neki, hogy Bálint nem beteg, csak sokat evett, több tejcit mint amire szüksége volt és az már nem kellett neki, és kijött, de nem beteg. Szép lassan megnyugodott, én meg még jó sokáig öleltem magamhoz!


2014. augusztus 15., péntek

1 hónapja született Bálint

Bálint tegnap 1 hónapos lett! Eltelt hamar ez a rövid kis időszak és egyre jobban szokunk össze. No azt nem mondom, hogy egyre könnyebb, de már természetes, hogy négyen vagyunk, Mert azért bevallom töredelmesen, hogy az elején még egyszer az is előfordult, hogy amikor hirtelen robogtam be a kisszobába és ránézve a kiságyra benne láttam Bálintot egy pillanatra megállt bennem az ütő, hogy ott van valaki. Ezredmásodperc volt az egész, de megtörtént. :)

Voltunk egy hónapos státuszon védőnőnél is (hétfőn) és gyermekorvosnál is (tegnap). Védőnőnél helyettesítés volt. A hölgy idősebb volt, nagyon kedves, de még mindig nem az a típus akitől úgy érzem nagyon hasznos tanácsokat kaphatnék. Kérdeztem tőle a kamilla teát, mert hogy néha fáj Bálint hasa, erre ahelyett hogy a kérdésemre válaszolt volna, egyből egy homeós szert ajánlott, amivel nem is lenne baj, csak a kérdésemre meg nem kaptam választ.

Természetesen volt méricskélés is az alábbi adatokkal:
Súly: 4170 gramm (én ezt soknak találtam, igaz textil pelussal mérte Bálintot)
Hossz: 53 cm 

Aztán mentünk doktornőhöz is csütörtökön és ott ez a súly már csak 4 kiló volt. És míg a védőnő megdicsért minket, hogy ez milyen szuper, a gyermekorvos már nem. Sőt vissza is rakatta Bálintot a mérlegre, hogy valami rosszul lett mérve, mert ránézve meg olyan szépen fejlődik, husis, sőt kis tokája is van. De a mérleg nem mutatott többet. Így mehetünk 21-én megint méricskélni. Pffff, utálom ezt nagyon. Persze megkérdezték hányszor szoptatok - én meg ugye nem számolom és nem is 3 óránként, úgyhogy megint hazudtam. Mert egyébként én tényleg igény szerint szoptatom Bálintot. Ha alszik nem keltem fel, ha viszont 2 óra múlva újra cicin lenne, akkor megszoptatom. Éjjel alszik 6-7-8 órákat (előfordul az is hogy 3 óránként kel) és egy rossz alvó Ádám után én ezt áldásnak érzem és nem akarok rajta változtatni. 

A másik, hogy Bálint bukósabb baba. Tegnap pl. evés után 5-ször is bukott és olyan mennyiséget, hogy már megijedtünk Andrással, hogy mi van ha refluxos. Valószínű nem az, mert ma már nem bukott annyiszor, de tény, hogy szokott, és nem keveset. Emellett megküzd a kakilással is. Van hogy napi 1x kakil, vagy előfordult már olyan is, hogy kimarad egy nap és aztán amikor ezt pótolja, olyankor garantált a ruhacsere, akármilyen gyorsan viszem pelust cserélni. A hasfájása nem olyan vészes mint Ádámnál volt, de van. Kapott korábban espumisan-t, aztán nagyon nem láttam változást, így abbahagytuk. Így most tornáztatjuk, és néha kap pár korty mecsek baby teát. 
Bálint rendkívül mohó - egyébként ennek tudom be a hasfájást is és a bukizásokat is - ezért próbál szopizások közben többször büfiztetni, illetve amikor nagyon teltnek érzem a melleimet, fejek le belőle, hogy ne folyjon neki annyira. 

Jó pár napja elkezdett figyelni is. Figyel ha beszélünk hozzá, követ a tekintetével minket és szereti a falunkon a fekete-fehér Kandinsky képet. Már kinéztem neki a neten kontrasztos fekete-fehér könyvecskét csak meg kellene rendelnem. 

Ádám nagyon szereti Bálintot. De tényleg szereti és ezt olyan szívmelengető látni. Korábban, a legelején nem, most már kezdjük bevonni több mindenbe. Így most már az ölébe is néha belerakjuk, segít a cumit a szájába visszarakni, kidobni a pelusát a kukába. Egyre jobban nyugszik meg, talán lassan kezdi megszokni, hogy van 
a tesó is. Persze néha igényli, hogy öcsi menjen az ágyba és anya őt vegye fel, de ez így oké. Azt olvastam valahol, hogy ők ezt úgy élik meg, mintha a férj hazahozna egy másik nőt is, akivel ezután a feleségnek osztoznia kellene. Belegondoltam... rohadt szar érzés lehet! 
Szóval Ádám ehhez képest nagyon is jól helytáll. Vannak hülye dolgai, szokott hisztizni alkalomadtán, de nincs vele nagy gond. 
Továbbra is próbálunk itthon pelus nélkül lenni, de most már a wc szűkítőt használjuk, jobban tetszik neki (nekem is, egyszerűbb mint a bili folyamatos tisztítása). Emellett hatalmasat változott az evése. Eszik virslit és felvágottat. Mindehhez kellett, hogy a Valdornak legyen Mickey egeres csomagolású virslije és kellett találni olyan felvágottat, aminek a csomagolása szintén mesefigurás. Egyébként így eszi meg a májkrémet is. Uzsi a neve a májkrémnek (tej, tojás, szója mentes és jódozott sóval készült) és a tetején mesefigurás állatok vannak. Mivel van rajta egy piros madárféle is, csak annyit kellett mondani, hogy Elmo-s, és azóta megeszi. Szóval a rossz evő gyerekeknél ez tényleg beválhat. De tovább megyek! Most hogy még András itthon van, és együtt főzünk (hol ő, hol én) és van előre összeállított menüsorunk, olyanokat csinálunk és úgy amit ehetünk mindannyian. Ádám pedig mindent megeszik amit elé rakunk. Van amiből csak pár kanállal, de nem utasítja el, és nem köpi vissza sem. 

Az alvása is javult. Bár vannak visszaesések és van amikor 3-4-szer is kel éjszaka, de több átaludt éjszaka is volt az elmúlt időszakban. 

Szóval jól vagyunk és szerencsére még András is itthon velünk. Hajj, azért tartok tőle mikor már újra dolgozik majd. Meg is beszéltük, hogy Ádámnál megpróbáljuk októbertől a játszóbölcsit egy heti két alkalommal. Neki is jót fog tenni, és nekem is. :)

Kaptam a héten egy rugalmas kendőt  és 2 kengurut is. Youtube alapján próbáltam felkötni a kendőt, belerakni a tökit, de annyira nem jött be neki. Elég szarul sikerült megkötni, valószínűleg ezért. Ezt még gyakorolnom kell.

Továbbra is (használt) testvérfellépőt hajtunk a babakocsihoz, eddig kevés sikerrel. Kellene, mert Ádám elég lusta és folyton felvetetné magát. Ráadásul ha haladni kell, időre menni valahova, nem túl szerencsés a gyalogolás.

Ma egyébként ismét kaptam egy kis "kimenőt". András Fehérvárra utazott délután Ádámmal és csak holnap reggel jönnek haza. Megint beterveztem egy kis takarítást, végül meggondoltam magam.... Pihenek, tévézek, elvagyok.










2014. augusztus 6., szerda

Szabadnapos anya - majdnem

A cím nem teljesen fedi a valóságot, de tény, hogy majdnem olyan volt, mintha szabadnapot kaptam volna. András tegnap elvitte Ádámot magával Fehérvárra, és csak estefele értek haza. Úgy volt, hogy András megy autókat nézni (szeretnénk venni), és addig anyukájánál hagyja Ádámot, akivel május óta nem találkoztak. Aztán az autónézegetés elmaradt, de ha már megvolt beszélve a hazalátogatás, hát elmentek. Ennek örömére én reggel elindultam Bálinttal a Lidl-be, bevásároltam. Aztán hazaértem, megszoptattam és minden alvásidőben takarítottam. Nappalit, kisszobát jó alaposan, mostam, főztem, hajat festettem. Még lett volna mit csinál, de ennyire futotta az időből. Nagyon élveztem a nyugit és nem volt fárasztó a takarítás sem. 
Aztán amikor megérkeztek Andrásék jól összebújtunk Ádámmal. 
András aztán este útnak indult mégiscsak egy hozzáértő barátunkkal, egy neten kinézett autóért Németországba. Azóta nem tudok róla semmit, még nem adott hírt magáról, de jó lenne ha az új autóval tudna hazaállítani.
Ma végre felrakták a galamb elleni védőhálót is az erkélyünkre. Nagy benne a bizodalmam, szeretnék végre nyugodtan kiteregetni, nem félve a hülye galamboktól és ürüléküktől. 


2014. augusztus 4., hétfő

Bilizés

Szinte hihetetlen, hogy most születik meg egy ilyen bejegyzés, hiszen egy hete még pont azt beszéltük Alizzal, hogy Ádám valószínű még nem érett meg a szobatisztaságra, mert nulla hajlandóságot mutat az irányába. Nyilván még most is távol vagyunk a dologtól, de hogy határozott  változás állt be az egyszer biztos. 

Az elmúlt időszakban, próbáltuk legalább reggelente rávenni Ádámot, hogy legalább üljön rá a bilire. Néha ráült, néha nem, persze produktum nem volt. Aztán 3 napja volt egy reggeli bilibe pisilés - szerintem tök véletlenül, de hatalmas örömkitörésben fogadtuk Andrással. Körbeugráltuk Ádámot, és együtt vittük kiönteni a wc-be és ő húzhatta le. Szerintem ez tetszett neki, mert aztán kitaláltuk délelőtt, hogy akkor legyen rajta csak alsónaci és próbálkozzunk. Aztán jött az első bugyiba pisilés, és mondtuk neki, hogy semmi baj, kicseréljük, de próbálja meg a bilibe. Ő meg ráült rögtön a bilire és legnagyobb meglepetésünkre belepisilt. Volt megint öröm-ujjongás, ő is velünk együtt ugált, örömködött és mondta is, hogy "Juhúú, örülünk!" A gyerek aztán annyira belejött, hogy miután megtörtént a bili kiürítése, már mondta is, hogy "bili, rácsücsülök". Gondoltuk csücsüljön ha így tetszik neki, de azt nem gondoltuk volna, hogy egy bepisilést és egy bilibe pisilést követően rögtön tud majd pisilni is megint. Hát tudott! Sőt, nem túlzok, utána ezt még kétszer elismételte. A nap többi részében is többször sikerült a bilibe pisilnie, volt hogy mi kértük meg, hogy üljön rá, de volt, hogy ő szólt. Ment persze a bugyikba is, kb. 4 alsónacit fogyasztottunk el. Aztán ez folytatódott, és szombaton - amikor anyum is meglátogatott minket egy napra - újabb kis csoda történt (nyilván ez nem csoda, de én úgy éreztem kb.) és Ádám belekakilt a bilibe. Természetesen fénykép is készült róla, körbe is küldtem a gusztusos kis képet a családnak, de természetesen itt azért nem teszem közzé, mert nem olyan gusztusos kis látvány. :D Nekünk gyönyörű látvány volt! 
A pelust azóta is mellőzzük itthon, de egyelőre még csak napközben és ébrenlétkor merjük nélkülözni. Aztán majd alakul. Már nem izgulok, Ádám olyan hirtelen kezdett el a bilibe pisilni, hogy el tudom képzelni, hogy ilyen hirtelen fog eljönni az is, hogy nem kell neki majd alváshoz sem pelenka. Mindegy mikor, majd amikor készen áll rá. Tényleg ő kell hozzá, mert lehet ezt erőltetni, ha még nem érett meg rá a gyermek. 
A bili mellett egyébként már a wc-n is pisilt többször, szűkítőre ülve. :) 

Szóval boldogok vagyunk, annál is inkább, hogy Bálint most került a családunkba és ilyenkor nem is szokták javasolni, sőt hallottam és láttam is olyat, hogy a már-már szobatiszta gyerkőcre újra pelust kellett adni a kistesó érkezésével.