2015. február 26., csütörtök

Túl a vérvételen

Tegnap volt a vérvétel reggel. A gyermekorvosunk vette le - szívességből - és azt kellett bevinnünk a Jósika utcába.
Andrást megkértem, hogy reggel később menjen be, maradjon itthon Bálinttal, hogy tudjam Ádámot vérvétel után istápolni. Már előtte való nap mondogattam neki, hogy megyünk, és hogy nem lesz olyan kellemes, nem is akarta, de szerettem volna, ha tudja, nem éri váratlanul. Direkt készültem meglepivel is (szívószálas üdítő és békás haribo gumicukor,mert minden alkalommal amikor meglátja a reklámot, elmondja, hogy szereti, bár még korábban sosem evett).
8-ra kaptunk időpontot, nem is ehetett, ihatott előtte, hogy teljes vérképet is tudjanak nézni és hát persze volt csúszás, mivel az előttünk lévő vérvételes kisfiú megcsinálta a cirkuszt. Aztán persze Ádám is, úgyhogy csak amiatt említettem, hogy emiatt 15 percet vártunk a vetkőzőben. Addig játszott Ádám a játékokkal, beszélgettünk. Aztán bementünk, jött a vérvétel, és hát Ádám ellenkezett minden erejével. Kitépte a karját, úgy, hogy ketten fogtuk le (legalábbis) próbáltuk. Kart is kellett váltanunk, ekkor javaslatomra lefektettük és finoman ráhasaltam, úgy próbáltam hozzá beszélni, puszilgatni. Nem ért semmit sem, nagyon sírt, feszítette a karját, nem akarta. Az utolsó fiolába már úgy lapotálta bele a dr.nő tű nélkül a vért, hogy ne szenvedjen szegény gyerek. Nagyon sajnáltam, nem is értem, hogy azok a gyerekek, akik ezt okosan tűrik, hogy csinálják, vagy az ő szüleik hogy csinálják. Sokáig sírdogált még a váróban is, hogy nem akar szurit,és hiába mondtam neki, hogy már vége, még emlegette sokáig. Hazáig hoztam az ölemben, mert nekem is jó volt kicsit magamhoz ölelni. Aztán hazaérve Andrást megkértem, hogy vigye el a vért a Jósika utcába, ahonnan fél óra múlva hívott, hogy a vér nem elég a 40 paneles vizsgálatra, csak a 20 panelesre. Gyorsan megnéztem a neten és hát természetesen marha kevés volt ez a 20 dolog, amiből kapásból tudtam a tejről, tojásról és mogyoróról. Jó lett volna megtudni a glutént, az epret és pár olyan dolgot amire gyanakszunk, mint például újabban már a gesztenye is. Egyébként ez utóbbit a 40 panelesben sem láttam. Igaz így olcsóbb lett az allergia vizsgálat (7000 Ft), de pont semmire se valónak éreztem. Dühös voltam, és vagyok is, kidobott pénznek érzem. A 40 paneles 9000 t körül van. a 200 fölötti allergén-féle pedig 50ezer körül, és nyilván ez lenne a legjobb, de nem szeretném újból megint megböketni Ádámot ha nem muszáj, főleg úgy, hogy nem 100%-os az eredmény. Törtem a fejem, mi legyen hogy legyen, aztán elkezdtem utánaolvasni a biorezonanciális vizsgálatnak, amiről az allergiás csoportban olvastam. Ott kérdezgettem is, hogy ki volt,mik a tapasztalatok, mennyibe kerül, van-e Győrben. Aztán privátban megkeresett egy anyuka és fel is hívott, és elmesélte az ő történetüket. Annyira meggyőző volt, hogy megbeszéltük Andrással, egy próbát teszünk, és elvisszük Tatára Ádámot. Többféle gép van, sok helyen utána kezelésekre hívnak vissza, meg termékeket ajánlanak amit tőlük lehet megvenni, de itt nem. Itt nem kell visszajárni kezelésre és ha ajánlanak is gyógyszert, akkor az nem olyan amit tőlük lehet megvenni. Aki ajánlotta, mondta, hogy ők nagyon szkeptikusak voltak, a férje meg aztán pláne, de sok ezer forintot elköltöttek már másra, és egy próbát végül tettek, mert úgy voltak vele, hogy nem ezen az 5000 Ft-on fog múlni. És milyen jól tették, mert egy fel nem ismert (és el nem ismert) betegségből 10 napos homeopátiás kezeléssel meggyógyult a kisfiúk. Úgyhogy most hamarosan telefonálok és egy próbát teszünk mi is. Arra nem számítok, hogy kiderül, hogy nem allergiás Ádám (mert náluk kiderült, hogy nem az volt a gond), de esetleg megtudhatom milyen ételekkel vigyázzunk, vagy esetleg tehetünk valamit a javulás érdekében. Meglátjuk....


2015. február 24., kedd

Ádám a szülinapjáról

Ádám nagyon várja a születésnapját, ami alig két hónap múlva lesz. Igazából odáig van a tortákért, még ha általában a legtöbből nem is ehet. Egyik este meseolvasás után beszélgettünk még kicsit:

Á:   Anya, beszélgessünk a szülinapomról!
Én: A szülinapodról Kincsem?
Á:  Iggggen - mondja fülig érő mosollyal.
Én: Mit szeretnél a szülinapodra?
Á: Ööööö - gondolkodik erősen, közben felváltva kopogtatja mutató és középső ujjával az állát.-      Tortát!!!
Én: És milyen tortát?
Á:  Hát.... - megint gondolkodik - Feketét!
Én: Feketét???? - kérdezem meglepődve, pedig sokszor választja a fekete színt, és nem, nem vonok le belőle semmilyen negatív következtetést, ahogy a rózsaszín miatt sem tettem. :))) - És még? Még mit szeretnél?
Á:  Öööö.... Ajándékot!
Én: De milyen ajándékot - nevetek.
Á: Játékot!
Én: Mit szólnál olyan biciklihez, amilyen Emmácskának és Tamáskának is van (futóbicikli)? - Ádám megint gondolkodik, és újra azt mondja:
Á: Nem, játékot!
Én: Biciklit annyira nem szeretnél? - gondolkodik megint
Á: Anya, biciklit annyira nem.

Aztán persze mondtam neki, hogy ne aggódjon, fog annyi játékot kapni - ha csak a család nagyságát veszem sorra. Mindenesetre napi téma egy ideje, hogy 3 éves lesz és szülinapja lesz. :)


2015. február 22., vasárnap

Kezdődik a "jó világ"

Amikor korábban panaszkodtam, nehézségekről írtam, nem gondoltam bele, hogy esetleg a kisebbik nagyobbacska lesz (és hjajj, ez majd még fokozódik) és netalán rájön, hogy a világ milyen izgalmas,mennyi felfedezni való dolog van akár a lakás egyetlen részén is.
Amióta Bálintunk kúszik, napról-napra lesz bátrabb, akaratosabb és elevenebb. A lakás egyetlen pontja sincs biztonságban, minden érdekes és felfedezésre vár. Bálint kíváncsi és látni, fogni, érezni akar. Így rángatta ki valamelyik nap a tv kábelt a falból egyetlen rántással, és szakította ki a laminált parketta szegélylécét is. A reluxa is érdekes, azt is jó rángatni, illetve a nappali küszöbjét is próbálja felszedni. A konnektoroktól és a virágkaspóktól nem győzzük elhúzni, és tudom ezzel még közel sincs vége, csak most kezdődik igazán. Amikor rászólunk széles vigyorral ránk néz és pislant egy nagyot, egy amolyan jól van,mondjátok csak vigyorral. Akaratos is, és hisztizni is tud. Leginkább ha elfogy a kaja, de most már ha kinéz magának valamit, az is sírás tárgya tud lenni. Valahogy mintha érezhető lenne, hogy van egy bátyja, több inger éri, többféle viselkedési formát lát. Őt is érdekli a laptop, teljes extázisba jön skype-olás közben, és ilyenkor ha a gép közelébe kerül, már nyomja is a billentyűzetet, és közben nézi a monitort, vajon mi fog történni. Ádámot is arrébb tuszakolja (próbálná), hogy ő közelebb legyen a "csudasághoz". Mert kb. úgy ejti ámulatba, mintha egy csoda volna.
Itt pedig egy kis videó a bohócról. Ezt csinálja akkor is, amikor rászólunk. :D


video

2015. február 17., kedd

Allergia vizsgálat Ádámnak

Ma a tanácsadáson rákérdeztem doktornőnél, merthogy egyre több mindenre allergiás Ádám, és megemlítettem a kukoricát. Azt mondta, hogy szerinte inkább valami vivő anyag üthette ki Ádámot, és szerintem is, mert másik kukit megpróbáltunk és nem ütötte ki. Mondta, hogy van egy vérvizsgálat, Pesten csinálják, térítéses (kb. 15e Ft), de a vért leveszik ők szívességből, azért nem kell elutazni és fizetni sem. Megnézet mindenféle élelmiszert, és hogy szerinte is érdemes már megcsináltatni, hogy tudjuk mennyi az annyi, mire figyeljünk, meg hát áprilistól ovis lesz Ádám, szeretném ha tudnánk mit nem adhatnak neki. Megkérdeztem az immunerősítést, és ahogy Anita is írta nekem, valóban nem szabad Ádámnál, hiszen az allergia túlzott immunreakció. Nyilván gyengíteni meg megint nem lehet. Kérdeztem mit tehetnék, de csak annyit mondott, hogy minél kevesebb adalékanyag, odafigyelni mosásra, vegyszerekre, egészséges táplálkozásra, D vitamin....
Ránézett a Bálintra, és mondta, hogy látom milyen érdekes az élet, ugyanaz a szülő, két teljesen különböző gyerek. (Szerinte Bálint nem lesz ételallergiás, de nyilván ezt még nem lehet kizárni). 
Jövőhéten, 25-én reggel 8-ra megyünk le vérvételre, éhgyomorra és akkor csináltat doktronő egy teljes vérképet is. Biztos lesz pár hét az eredmény, de nagyon várom, hogy megtudjuk mivel hányadán állunk.



Bálint 7 hónapos első névnapján

Rengeteg mindennel el vagyok maradva, például van Ádámról is egy félbehagyott bejegyzésem, de majd elkészül az is. 

Bálint 14-én nemcsak a 7. hónapját töltötte be, hanem az első névnapja is megünneplésre került. Fehérváron voltunk ismét, így a család egy része is meg tudta köszönteni. Tőlünk egy V-tech-es fejlesztős Micimackós nyomkodós-zenélős-villogós ("ismerd meg és fedezd fel") játékot kapott. Nagyon nagy leárazással vettem a netem, 11e Ft helyett 3 ezerért. Azt akkor nem figyeltem, hogy angol nyelvű, de ha jól gondolom, majdnem az összes játék ebből a márkából idegennyelvű. Mindenesetre szereti, nyomogatja, sőt Ádám is előszeretettel játszik vele. Kapott még olyan oroszlán plüssöt amit már Ádám is egyszer korábban, bodykat és Fisher Price játékot is. Ez utóbbiból már termékbemutatót tarthatnánk, olyan sok van belőle. :) 
Az apropója hazamenetelünknek mégsem ez volt, hanem öcsém 30. születésnapja, amire kibérelt egy helyet és meghívott minket is Andrással. Anya vigyázott a fiúkra, igaz szerencsére már aludtak mikor eljöttünk, és nem is keltek éjszaka. Úgy terveztük, hogy csak pár órát leszünk, de aztán eljöttek bátyámék is, akikkel évek óta nem beszéltünk, és most mintha megtört volna a jég. Nekem erről szólt aztán az este, és utána is sokat emlegettem Andrásnak, hogy milyen boldog vagyok, és remélem tényleg lesz valami változás kapcsolatunkat illetően. Hosszú történet ez, nem is ide való a blogra, azért nem írtam erről korábban. Elég sok pezsgőt megittam az éjszaka folyamán, haza is csak 3 körül értünk, és hiába gyalogoltunk majd egy órát hazáig, azért kissé forgott velem a világ mikor lefeküdtem, másnap reggel meg a gyomrom. 

Visszatérve Bálintra:
Ő egy kis húsgombóc, aki mindennél jobban szereti a kis pociját. Kinézi a falatot a szánkból és a krumplin kívül szinte vevő mindenre. Mindig élvezettel eszik, minden falatnál hümmögő hangot hallat, és minden kajálásnak sírás a vége. Már meg tudja fogni egyedül a cumisüveget, és a kanalat is kiveszi a kezemből és úgy tolja be a szájába egyedül. 
Jelenleg 8200 gramm és 68 centi (ma voltunk tanácsadáson).
Kúszik mint ha kirobbantották volna, minden érdekli, minden ki és magára borít. Minden érdekli, és midnent a szájába vesz. El kezdtünk rászólni finoman, hogy "nem-nem", amire ő ránk néz és összehúzva a szemöldök "visszabeszél". Haláli - most még nevetünk rajta. Ádámot imádja, sokszor keresi a tekintetét, hogy elkapja egy kis kiabálásra, vagy nevetésre. Már meg-meg ül, egyre tovább tud egyensúlyozni, és visszahozza magát ha dőlne el. Aztán persze egy idő után elfárad. Még mindig imád pancsizni, amit Ádámmal együtt tesz. Nem zavarja ha nyel a vízből, ha telibe önti Ádám. Még soha nem sírt emiatt. Egyre nehezebben pelenkázom (4-es a pelus mérete), mert közben forgolódik, hasra vágja magát. Kaki rendben, néha naponta 2x is kakil. 68-as ruhákat kezdi kinőni, már 74-eseket is hord. Sűrű a kis haja, nem hullott ki neki a babahaj - nem tudom számíthatok-e még rá. Foga még nincs egyelőre. Még napi 3-szor alszik, összesen 4-5 órát napközben, este pedig fél-8-tól reggel 7-ig. Van, hogy hajnali 3-kor felkel enni, de az kb. 5 perc és alszik tovább. 
Kicsit kezd anyás lenni (szerintem jön a szepa. szorongás), de messze nem annyira mint Ádám volt. Ha fárad, igényel, ha meglát a szobából és én nem megyek be hozzá, akkor hiányol. 
Kicsi kis manónk, igazi kis kincs! Nagyon szeretjük!



2015. február 10., kedd

Kukorica - avagy újabb allergiás reakció

El vagyok keseredve. Kiütötte Ádámot a Cini Minis és a kuki is. Először nem gondoltam rá, de aztán összeállt a kép. Egyikben kukorica dara, másikban is valami kukoricás összetevő van. Mindkettőt ette, ehette korábban. Most meg.... pár perc után csalánkiütéses az arca. Nem értem! Ahelyett, hogy valami javulás lenne, nálunk minden csak rosszabbodik. Most bújom a netet, mert nem nyugszom bele. Valaminek lennie kell, amivel ezen változtatni lehet. 
Az immunrendszerét kell erősítenem (pedig aztán meg nem is beteges) illetve a bélflóráját helyreállítani. Első körben most a Manó Manna Elixir-t néztem ki neki, ami egy immunerősítő gyümölcspüré. 



"Összetevők: bodza*, csicsóka*, almarost, vörös szőlő*, fekete ribizli*, cékla*, fekete berkenye*, meggy*, áfonya*, 3600mg Yestimun Béta-glükánt tartalmaz" (www.bionom.hu)


2015. február 9., hétfő

Bálint kúszik

Egy hete mondogattam Andrásnak, hogy tuti képes már rá és az is biztos, hogy tett olyan mozdulatot amikor épp nem láttuk, de aztán tegnap nekünk is megmutatta. Nem is akárhogy. Látszik, hogy beles a kincsem, mert Ádám kukit evett és amikor lerakta a zacskót maga mellé, Bálint mintha rakétából lőtték volna ki, már kúszott is oda ezerrel. A tegnapit nem sikerült felvennem, de ma délelőtt igen, amikor a szobában játszottak.


2015. február 8., vasárnap

Amíg a konyha készült....

...mi Fehérváron voltunk a fiúkkal. Maminál (András anyukája) töltöttük a hetet. Kedden vitt minket haza András és vasárnap jött értünk. Jól elvoltunk. Én igyekeztem mindennap kicsit kimozdulni, amíg aludtak a gyerekek. Ez kb. másfél órát jelentett. Így jutottam el hosszú idő után végre fodrászhoz, bankba, és egyszer még Judittal is sikerült egyet Mekiznünk. Szokásunkhoz híven végig nevettünk az egészet. Hihetetlen, hogy mi akárhányszor találkozunk, mindig elkap minket a nevetőgörcs valamiért. Sosincs köztünk kínos csend, mindig tudunk miről beszélgetni és tabu témák sincsenek. Talán nem véletlenül tart ez a barátság közel 20 éve (hmmm... jó nagy szám.... öregszünk).
Ádám alvása, elalvása elég kaotikus volt. Félt - elmondása alapján - és nemegyszer már este 10-kor mellettem kötött ki. Bálint jókat evett, megkóstolta a céklát és ízlett neki ez is. Mi nem?!
Szombaton Ádámot elvitték Eniék magukhoz este. Simán elment és egy puszi után vissza sem nézett. Nem keresett sem este, sem reggel. Sőt amikor reggel beszéltem vele telefonon, közölte, hogy "Még játszom!!!" Szombat este Bálinttal mi meg átmentünk anyuhoz aludni. Jó dolgom volt, Bálint anyuval aludt, ő is etette meg hajnalban, én csak a tápszert készítettem el. Nekem azért egész este Ádám járt a fejemben, hiányzott. Vasárnap aztán András jött. Elment először Ádámért Eniékhez, majd jöttek anyuhoz ebédre. Ádámot le sem lehetett róla vakarni, sőt rögtön sírásra állt a szája ha András foglalkozni mert Bálinttal. Ebéd után aztán gyorsan összepakoltunk és siettünk haza a gyönyörű kis lakásunkba mert várt egy közel 3 napos pakolás a konyhában. 


2015. február 3., kedd

A konyhánk :)

Ilyen volt:



Ilyen lett:
(az ablak előtti rész még pakolás alatt van, azért ilyen rumlis. Illetve még a fogantyúk sincsenek felrakva, függöny.... stb.)
Andrásnak nem győzöm köszönni. Minden az ő munkája! (Kivéve a szekrény elemek, de összeszerelni már ő szerelte).