2015. március 30., hétfő

Az első fogacska

Ma reggelre áttört Bálint első foga alul. Ha az ő szemszögéből :) nézzük, akkor a baloldali. Több a kaki, a nyál és vízszerű orrfolyás kísérte az első fog megjelenését Kivételesen ez most hamarabb történt, mint Ádámnál anno. Másfél hónappal.

2015. március 28., szombat

Ádám-száj

András katona. Ezt Ádám is tudja, hiszen apa minden reggel dolgozni indul.
Andrással mostanában katonákat készítünk reggelire, uzsonnára Ádámnak, mert így végre eszik - kicsivel jobban és többet, mint eddig.

Valamelyik reggeli párbeszédem Ádámmal:
- Mit kérsz reggelire Ádám?
- Dolgozókat!

2015. március 17., kedd

Lurkó kuckó - tovább ismerkedünk az ovival

Múlt hét csütörtökön voltunk lent délután egy órát asz oviban. Ez egy délutáni egy órás kis játszóház féle a leendő ovisoknak. Nem sok gyerek volt, összesen négyen és csak Ádám kezdi most az ovit. Az is igaz, hogy a legtöbb gyerek bölcsiből kerül az oviba és ők ráérnek szeptemberi kezdéssel. Persze én is ráérhettem volna, de megmondom őszintén, nem akartam. Egyrészt Ádám itthon unatkozik, és az nem jó, hogy mindig tablet, x-box, laptop és v-smile-lal akarjon játszani. Na jó, a lego és a vonatozás is ide tartozik, de egy szó mint száz, szerettem volna, ha szélesedik ezirányú ismerete. Én sem tudok vele már Bálint mellett úgy foglalkozni, rengetegszer hangzik el a számból, a "játssz egyedül", "most nem érek rá" kifejezés. Továbbá bízom benne, hogy egy kicsit így nekem is könnyebb lesz. Bálint is egyre több figyelmet igényel, és ha épp nem egy időben alszanak, akkor nem sok időm marad egyéb teendőimre. 
Visszatérve az ovihoz, múlt csütörtökön lementünk hármasban (András pont szolgálatban volt, de legközelebb ő is eljön), és bár Ádám első pillanatban megint bújt a fenekembe, most kb. harmad annyi idő alatt oldódott és ment is gyurmázni az óvónénikhez. Egyből a leendő óvónénijéhez ült, és láttam, hogy szimpi neki. Nevetgélt, élvezte, totálisan lesz@rta, hogy én ott vagyok-e vagy sem. A tornatermet is elmentem közben megnézni, mert mint megtudtam, az is van. Aztán volt mesejáték, az egyik óvónő mesélt hurkapálcikára ragasztott képek kíséretében. A mesében volt napocska, felhő, pillangók, virágok. Épp arról mesélt, hogy jött a felhő, a napocska elbújt mögé, mikor a kisfiam felpattant, kikapta az óvónő kezéből a felhőt, a publikum felé fordult és azt találta mondani: "És akkor esni kezdett az eső!" Majd visszaadta a felhőt és visszaült. Csillogott a szeme, figyelt, és persze közben folyamatosan tűkön ült, járt a lába, láttam, hogy már nem sokáig fog egyhelyben megülni. Hoztak kakaós gabonapelyhet a gyerekeknek, aminek én személy szerint nem örültem, mert tudtam mi lesz. Utálok mindig magyarázkodni, sokszor néznek az emberre mint egy ufó-ta. Sokan el sem tudják képzelni milyen az ételallergia, milyen tüneteket, bajokat okozhat. Naná, hogy Ádám nem akart rám hallgatni és vett belőle, és eleinte még kínálták is, amíg nem mondtam el többször, hogy nem szabad. Emiatt félek az ovitól, tudom, hogy lesz még problémánk. Már előre látom mikor ráborítanak majd a gyerekre egy pohár tejet véletlenül. De az még hagyján, csak reménykedek, hogy tojást nem kapnak, mert nem is tudom mi történne ha egyszer enne belőle. Elmondtam doktornőnek is a problémámat és azt mondta, hogy igen, tart ő is a figyelmetlenségtől, de fog írni egy orvosi papírt az ovinak, ahol nyomatékosan fel fogja hívni a figyelmüket, hogy Ádámnál milyen súlyos tüneteket okoz a tojás és a tej. Mellékesen megjegyzem, ma azt is elmondta a doktornő mikor lent voltunk tanácsadáson, hogy kb 1300 gyereke van, és abból összesen ketten vannak ilyen súlyosan allergiásak, Ádám és egy másik kislány. Azt is kibökte, hogy Ádám nem fogja kinőni, esetleg enyhülhet majd. Tudtam, sejtettem én ezt, de még mindig reménykedem, hogy Ádám állandó kérdése, kijelentése- "Anya, ha nagy leszek ehetek!/?" bekövetkezik egyszer. 
Újra visszakanyarodva az ovira, sikerült beszélnem az óvónénijével is (Gabi néni), aki nagyon aranyosnak tűnik. Már az is tetszett ahogy mesélt a nyílt napon a gyerekeknek, mintha bábszínházban jártunk volna. Mesélt a kiscsoportról, hogy milyen szuper kis csoport, milyen aranyosak a gyerekek, beszélgettünk Ádámról. Ádámmal választottunk óvódai jelet is, ami nem volt egyszerű, mert bár 3-szor fel lett neki sorolva, hogy mely jelek szabadok, ő mindig tök mást választott: "Öööö, legyen... a legyen a ..." és mondott egy olyat ami már foglalt volt. Végül kibökött egy olyat, ami szabad volt még, és így lett a jele a KÖRTE! :)
Hazahoztuk az alkotásait - már egy rakat van itthon belőle és még nem is ovis - és már alig várja, hogy újra mehessünk. Igaz mindig elhangzik ez a mondatocska is:

"Anya, ugye Te is ott leszel!"

2015. március 11., szerda

Zalacsányi pihenő a fiúkkal


Március 4-5-6-án elutaztunk Zalacsányba. A neten sikerült még elcsípnünk egy jó ajánlatot tavaly év végén, ráadásul gyerekeknek nem is kellett fizetni.
Március 4-én ebéd után indultunk, hogy tudjanak aludni a gyerekek az autóban. Ádám egy darabig még fent volt, de aztán bealudt ő is. Az út kb. 3 órás volt, Zalacsányt nehezen találtuk meg.  





Hívtuk a papírunkon szereplő hölgyet és oda is vezetett minket az apartmanunkhoz, amely a képen is látható. Itt 3 kis apartman van, de csak mi voltunk ebben a házban. Felső szinten volt a szállásunk egy nappali+konyha, 2 szobával. Új volt minden, és nagyon modern.
Miután elfoglaltuk a szállást, András elugrott a faluba kajáért, majd sétáltunk egyet ott helyben.






Másnap Bálint délelőtti alvása után elmentünk Kehidára a fürdőbe. Elmondhatatlanul élveztél a fiúk. Ádám eleinte óvatosabb volt, Bálint azonban nem hazudtolta meg magát, imádta a vizes közeget - ahogy itthon is szokta a fürdéseket esténként. Hol úszógumiban, hol a kezünkben volt. Ádám kb. 5 percet volt kint szárítkozni, majd ment is vissza egyből. Azonban annyira leszívta őket a víz, hogy 2 óra után el is jöttünk. Ádám már sírdogált, éhes volt, Bálint meg öltözködés közben bealudt. 
Még egy étteremmel is bepróbálkoztunk, ami ugye 2 kisgyerekkel elég bátor dolog, de nem volt gond. Bálint a feléig aludt, aztán Ádám krumplijából falatozott. Ádám is jól viselkedett, igaz a végén gondolta kifújja az orrát a vakvilágba, zsepi nélkül, amit szerencsére senki nem vett észre - jó helyre ültünk.
Egyébként az első éjszaka már nagyon szarul aludt Ádám és korán fent is voltunk. Taknyos lett, gondolom nem kapott úgy levegőt éjszaka. Aztán délutánra már én is éreztem, hogy nem vagyok túl jól. 
Délután még meglátogattuk régi fősulis barátnőméket, és ott voltunk pár órát. Ádámnak annyira tetszett a nagy kádjuk, hogy le akart fürödni, ami miatt még sírdogálásba is kezdett. 

Másnap délelőtt jöttünk haza. Eleinte tervbe volt, hogy esetleg Hévízen szétnézünk még, de már én is szarabbul voltam, itthon jó forró fürdővel indítottam és neocitranoztam.
Éjjel Bálint is sokat kelt, reggelre be is lázasodott, és még a nap folyamán egyszer volt 39 fokos láza, de a lázcsillapító levitte és estére már nem volt hőemelkedése sem. 
Taknyosak vagyunk azóta is. 
Jól éreztük magunkat, de több idő még sok lett volna  így elsőre. 








2015. március 3., kedd

Kezdjük az ovit

Ma volt nyílt nap a Benedek Elek oviban, és be is írattam Ádámot. Április 20-án fog kezdeni.... hű... másfél hónap. Amikor ma bementünk, nem akarta elengedni a kezem, félt, ölbe kellett vennem, miközben az egyik óvónő fogta Bálintot. Nem akart menni a gyerekekhez, pedig ők jöttek, hívták. Még jó, hogy ott volt Tamáska is, így végül szerintem miatta engedett fel. De aztán olyannyira, hogy már ragasztott, játszott, és nem zavarta, hogy körbejártam közben az ovit. Volt kint pisilni "Hiszti" (Kriszti) nénivel, és egyedül, állva ügyesen pisilt. Kért inni, ami azt hiszem jelzi, hogy tényleg felengedett. Süni csoportos lesz Ádám, olyan gyerekekkel, akik szeptemberben kezdték a kiscsoportot. Az ovi nem az hiper-szuper módon felszerelt ovi, és volt olyan csoport ahol az ovónők is érdekes voltak, a gyerekek még inkább, mégis bizalmam van az ovi iránt, a Süni csoport iránt és várom, hogy kezdjen Ádám. Jól érezte magát és ez a legfontosabb. Aztán majd az idő megmondja, hogy jó választás volt-e. Az ételallergiája is döntő volt, hiszen itt a kórházból hozzák neki majd a kaját, vagyis az ebédet, mert a tízórait és uzsit majd én csomagolom neki. Amikor eljöttünk boldog volt és felszabadult, nagyot köszönt és még a pékségben is azzal köszöntette az eladót, hogy volt bölcsiben. Én mögötte állva javítottam, hogy oviban, majd ő is mondta az eladónak, hogy"Jajj, nem bölcsiben, hanem oviban!"
Hazaérve láttam, hogy lefáradt, csak feküdt a kanapén és nézte a mesét.

Istenem, hát 3 éves lesz mindjárt!

Az első alkotás:




Diétás kaják




Vettem 1-2 dolgot a bio boltban. Gluténmentes tésztát, kakaós rizspelyhet, gluténmentes süti és kenyérport, illetve csokis és vaniliás rizspudingot. Az Abonett is gluténmentes. Reggelire azt is evett 2 mindenmentes (tej, tojás, búzaliszt) virslivel. ebédre pedig brokkolifőzeléket sinlaccal sűrítve, majd vaníliás rizspudingot. Issza a tápszert, és a rizstejet és kap Sinlac-ot. Gyümölcsöt most nem tudom mit adhatok neki, mert epret málnát nem fogok, hiszen alapból azok allergének, csak azt most nem nézte a teszt. Nem tudom körtét szabad-e, vagy szilvát, körtét, áfonyát, ezek sem lettek nézve. A paradicsomot sajnálom, mert sok ebédre eddig elkészített kaja kiesik most. 

2015. március 2., hétfő

Megjött az allergia eredmény

Ma megküldték az allergiavizsgálat eredményét. A "+" jelűekre most 3 hétig diétáznia kell Ádámnak, kivéve a burgonyát, attól nem lett eltiltva. Nyilván vannak amikre nemcsak 3 hétig (tej, tojás, mogyoró-félék), mert azokra rosszabb érték jött ki. Ezenkívül diétás naplót kell írnom, mit evett, volt-e kiütés, milyen volt a széklete, és aztán gasztro nemsokára bővítve a vizsgálatokat paradicsomra, burgonyára, hogy az oviba olyan ételeket kapjon majd Ádám. Azt, hogy most mit adok 3 hétig a gyereknek, dunsztom sincs. Amúgy sem egy nagy evő, most meg egy csomó minden kiesik, mint halrudacska, nuggets, mert a panírban búzaliszt van. Majd próbálkozom elkészíteni házilag.
Ja, és vashiányos is, amire most 3 hónapig vasat kap. 

Nem jó.... :(