2015. április 28., kedd

Bálint is beteg

Várható volt, hogy Ádám után Bálint is megbetegszik. Hiszen Ádám - hiába kérjük -. egyfolytában szájon puszilja, poénból bekapja a cumiját, és hát ettek ők közösen sinlacot is,mert az olyan jó.
Ádám szombat este azt modnta, hogy fáj a szája, majd kérésünkre megmutatta hol, amiből kiderült, hogy a torka fáj. ("Erősen fáj!" - mondta). Eszembe jutott, hogy a cataflam jó lehet, ami olyannyira jó volt, hogy levitte a lázát és vasárnapra jobban is lett. Már-már azon gondolkoztam, hogy hétfőn viszem oviba, de aztán nem tettem, mert köhög és rekedt azóta is. Hétfőn levittem doktornőhöz, itthon is tartotta a héten és megbeszéltük a gyógyszereket is. Aztán hétfőn délutánra Bálint is egyre többet sírdogált, és aztán már be is lázasodott. Azóta is nyűgös, sokat alszik, és pihen az ölünkben. Azt hiszem ez egy darabig most így lesz....

Ja, és a kibújt a második fogacska 2 napja :D

Szülinapi zsúr - betegen

Mert hát ugye ovi, és akkor betegség is... ahogy a nagykönyvben meg van írva. Már péntek reggel amikor vittem, éreztem, hogy valami lesz. Érdekes, ezt nagyon megérzem mindig. De vittem, én meg egész nap tortát sütöttem a szombati zsúrra. Aztán estére már lázas volt. Egész éjjel az járt a fejemben, hogy le kell fújni a zsúrt, az első kis buliját a kisbarátokkal, amire nem utolsó sorban egész nap tortát készítettem. Aztán reggelre csak enyhe hőemelkedése volt, de jeleztem mindenkinek, hogy mi a helyzet, és ha valaki jönne, megtartjuk, de ha valaki nem mer, totálisan megértjük. Végül szinte mindenki eljött, bár délutánra már kezdett rosszabbul lenni Ádám. Nem is tudtuk megvalósítani amit terveztünk, hogy elviszi András, és közben feldíszítem a lakást és már a kisbarátokkal együtt várjuk őt. Így egy órával a kezdés előtt mondtuk el neki - korábban egyébként sem akartuk, mert nagyon rá tud pörögni mindenféle meglepetésre. Az, hogy beteg volt, rányomta a bélyegét a későbbi hangulatára, folyamatosan kezdte unni, és a végén már az ölemben elaludt. Kapott sok szép ajándékot, a tortának és a tűzijátéknak nagyon örült, de a tortából nem evett. 


Még mindig függöny nélkül .... :)


A torták (kicsit csálék, és bénácskák, de saját)



2015. április 24., péntek

Tévedtem

Mégpedig abban, hogy Bálint maradt még egy fogú. :) Csak kicsit benéztem, mert olyan nehéz a szájába pillanatani általában és most sikerült. Hát még csak nagyon fehérlik, de ki még nem bújt.

2015. április 23., csütörtök

Bálintságok

Bálint április 18-án megtette első mászó mozdulatait, ment 4-5 "lépést", aztán kúszva folytatta az útját napokon keresztül. Aztán tegnap elcsíptem ahogy újra mászik, és most már egyre többször hallom a kis tenyere csapdosását a földön. Ezenkívül 1-1 lépést tesz a bútoroknál oldalazva, csakhogy elérje az áhított tárgyat. Pillanatok alatt feláll, majd leül és ismételi újra és újra. Édes amikor kinyomja a kis fenekét, mint amikor Maugli utánozta az elefántokat a mesében négykézláb. Közben áttört a második foga is már - valószínű ezért evett kevesebbet a napokban. András meg azt mondta, hogy azért mert már annyira jól lakott (értsd már elég duci), hogy most már nem fog annyit enni. :D
Nem érzem rajta egyébként, hogy hiányozna neki az Ádám. Szerintem élvezi a rá irányuló figyelmet. Miután reggel Ádámot bevisszük oviba, hazajövünk, adok neki reggelit és olyan 9 körül alszik - kb, 1-1,5 órát. Aztán lemegyünk sétálni - ügyeket kezdtem el intézni, mert nagyon sok mindennel el vagyok maradva. Feljövünk, elkészítem a kajáját (néha bontok egy üvegeset), aztán fél 1-1 körül lerakom aludni. Alszik egy nagyobbat, és ha magától nem ébredne fel, akkor keltem fél 3 - 3/4 3 körül, hogy menjünk Ádámért az oviba. Hazajövünk, fent vagyunk egy kicsit, majd lemegyünk fél 5 körül játszira, lent vagyunk 6 - fél 7-ig. Itthon vacsi, fürdés, majd Ádám fél 8-8 között megy aludni, Ádám nem sokkal utána (bár megint csinálja a fesztivált).

2015. április 21., kedd

Ádám megkezdte az ovit!

Első nap:
Reggel András elment dolgozni, mi meg lassan összeszedelődzködtünk. Gondban voltam a kajával, mit csomagoljak az én csodálatosan jó evő gyerekemnek, aztán eszembe jutott, hogy sütök neki gofrit. Hamar meg is volt, Ádám is örült neki, ez volt a tízóraija. Uzsira pedig egy tejmentes vaniliás pudingot kapott, és még gyümölcslevet is raktam, mivel ugye azt sem kap, nem jár. Összeraktam a váltó ruháját, benti cipőjét és vettem 1kg almát, mivel hétfőn lehet bevinni gyümölcsöt, amit szétosztogatnak a gyerekeknek a hét folyamán. Később elég lesz 2-3 db is azt mondták.
3/4 8-kor indultunk el, a kb 5-10 perces gyalogútra. Mosolyogv, jókedvűen ment be az óvodába, bár az öltözőben elsőre megtorpant. Útközben megkérdezte, hogy ott lesz-e a Gabi néni, és hogy én is ott maradok-e. Mondtam, hogy most még igen, de később már nem. Arra nem számítottam, hogy már az első nap másképp lesz. Beérve a Süni csoport szobájába, még összevont csoportok voltak, meg volt nyitva a két csoport között lévő ajtó. Gabi néni épp nem volt bent, de csak kiugrott valamiért. Ádám kissé megszeppenve, de elindult, hogy játékot keressen magának és átsétált a másik csoport nagyobb gyerekeihez játszani. Amikor Gabi néni visszaért és összecsukta az ajtót, hogy leválassza a termeket, Ádám majdnem a másik csoportban maradt. :) Először leültem Bálinttal egy kisszékre, leült az óvónő is, és megbeszéltünk 1-2 dolgot. Kérdeztem mi a szokás, végül mondtam, hogy én rábízom, ő tudja mi hogy jó, mondja nyugodtan, hogy maradjak, vagy menjek. Rákérdezett Ádámnál, aki ekkor már túl volt egy közös zenélésen a gyerekekkel (majdnem szétverte a dobot, annyira hevesen ütötte), hogy nem lenne-e baj, ha elmennék sétálni, majd valahogy szóbajött az alvás, amire szintén rábólintott, de mondtam, hogy szerintem nem jutott el a tudatáig mire mondott igent. Végül eljöttem, és abban maradtunk, hogy fél 10-kor telefonálok, hogy mi a helyzet. Telefonáltam, és annyit mondtak, hogy Ádám nem sírt, jól érzi magát és tüneményes egy kisgyerek. Nyugtáztam, örültem, de tudtam, hogy fáradni kezd, megunja és keresni fog, sírni fog. Aztán vártam a hívást ebéd előtt, ebéd után, alvás előtt, de nem hívtak. Ádám ott aludt, és 3-ig ott volt az oviban. 3 óra előtt nem sokkal mentem érte, és ő úgy futott az ölembe, hogy azt mondta legelőször, hogy "Anya, jó az ovi!" Boldogség volt az arcán, láttam, hogy jól érezte magát. A tízórait majdnem teljesen, az uzsit teljesen megette. Ebédnél viszont Gabi néni etette, mert egyedül nem volt hajlandó. Mosolyogva mesélte ezt Gabi néni, és azt is, hogy ez még az elején belefér. Aludt egy nagyot, jól érezte magát. 1-2-szer volt pityergés, de nem volt vészes. Hazafelé Ádám elmesélte, hogy sírt mert egy kisfiú rácsuka az ujjára a ládát, és elvágta az ujját, de Gabi néni megvigasztalta. (Persze ezt nem így mesélte el, rákérdeztem folyamatosan minden részletre) Aztán, hogy Gabi néni rászólt, és én kérdeztem, hogy miért, nem akart aludni? Azt mondta igen. Nem tudom mennyi igaz ebből, Ádám még nem mindig mesél úgy, ahogy az valójában történt, néha elvicceskedi, hozzátesz dolgokat. Az óvoda udvara mellett elhaladva pedig büszkén mondta, hogy "Az én ovim!".
Este 8 körül került ágyba, és 10 perc alatt el is aludt - a szokásostól eltérően. Én kivételesen alig vártam, hogy megébredjen és átjöjjön hozzánk. Ez fél 12-kor meg is történt. Hozzábújtam, simiztem a kezét, puszilgattam. Hiányzott.
 
Második nap:
Gondoltam majd lesz ellenkezés, nem akarom, de teljesen természetesnek vette, hogy ma is megyünk. Tízóraira sinlac-ot csináltam neki, jó melegre, hogy még az ovira se hüljön ki, uzsira pedig kenőmájas kenyeret felkockázva. Ez utóbbit nem ette meg. Gondban vagyok, nem igazán állt még össze a kép, hogy mit rakjak neki.
Az oviba beérve még cipőt sem cseréltünk, ő már ment volna be. Ráadtam a szandit, kiraktam a kajáját, ő pedig besétált a többiekhez és leült az astalhoz hozzájuk. Nem volt se puszi, de szia anya, se ő, se én nem gondoltunk, hogy akkor most én már menni is fogok. De aztán nem mondta senki, hogy üljek le, nem marasztalt senki, így úgy éreztem ez azt jelenti, hogy mehetek/menjek is. Elköszöntem, kijöttem és sírni kezdtem. De nem azért, mert Ádám ilyen könnyeb bement. Hanem mert tudtam, hogy 3-ig ott lesz, másokkal lesz, nem velem. Amennyire vártam ezt az időszakot, most annyira szakadt meg majdnem a szívem. Itthon is szomorú voltam, üres volt a lakás, még így Bálinttal is. Délután 3 után nem sokkal értem az oviba, már kint voltak. Nem volt ott egyik óvónénije sem, így nem tudtak beszámolni. Annyit mondott ott egy óvónő, Nóri, hogy Ádámnak Gabi néni a mindene, mindent csak Gabi néni csinálhat, más nem. egyébként a délelőtti séta során szerettem volna megkukucskálni az udvaron, de nem nagyon mertem ott sétálni. Azonban pont meghallottam a sírását, és láttam, hogy az óvónéni ölében van. Biztos voltam benne, hogy eleshetett, megüthette magát. Aztán valószínű így is volt, mert utána már egy kislánnyal nevetgélt. Hazafelé megkérdeztem tőle, hogy nem baj-e, hogy anya nincs ott vele az oviban, és ő azt mondta, hogy "Nem, nem baj." Látom, hosz szereti, eddig nem mondta, hogy nem akar menni, és ahogy írtam is már, természetesnek veszi, hogy jár. Furcsa így a játszóbölcsi után, ahová pár hónapja még nem akart menni.
Tudom, hogy lesz ez másképp is, és lesz még pityergés, és nem akarom időszak is, meg fog szűnni az újdonság varázsa. De azért az durva, hogy nekem már az jutott eszembe, hogy nemsokára úgyis beteg lesz és akko majd itthon lesz velem. Pedig mellette meg nagyon jó, hogy egy gyermeket pesztrálok csak napközben, hatalmas nagy könnyebbség.
Hjajjj, jó is ez, meg nehéz is! Egyre jobban leválik, kiszakadt a kis burokból. Mennyire akartam régen, hogy ne legyen annyira anyás, most meg már simán megy az oviba is. Elmúlik minden, ezért tényleg ki kell használni amíg picik, és ezért sem érdekel, hogy ott van közöttünk éjjelente, annyira nagyon jó érezni a kis kezeit ahogy átölel, ahogy odaszuszog, takargatni, néha egy puszit odanyomni. Édes kis manócskám... nagyfiam....

2015. április 20., hétfő

3 éves ÁDÁMUNK

Vasárnap 3 éves lett Ádám, a mi kis Pacusunk. Facebook-on írta/nevezte egy ismerős így a szülinapi köszöntőjében, és olyan jó volt olvasni. A kis Pacuskánk... :)  
 
Még múlt héten voltunk státuszon védőnőnél ahol egyáltalán nem volt együttműködő. Így minden nehézkes volt. Nem akart mérlegre állni, nem volt kedve a látásvizsgálathoz, és a hallásvizsgálathoz sem. A képeket még úgy ahogy elkezdte megmondnai, hogy mit lát, aztán szerintem el kezdett hülyéskedni és nem azt mondta amit látott. A cseresznyét simán ledinnyézte. A védőnő meg rá is írta a papírra, hogy 0,75-ös szemüveg kell neki, menjünk el szemvizsgálatra. No comment! A fülhallgatót nem volt hajlandó a fejére tenni a vérnyomás mérést meg sem próbáltuk, eszköz sem volt hozzá megfelelő. Azt is feljegyezte a védőnő, hogy Ádám tv előtt eszik, ami nem igaz teljesen, de valóban sokszor csak ott hajlandó enni, és amikor szar evő a gyerek, akkor lehet nem érdekel, hogy hol eszik, csak egyen. Javasolta az együtt étkezéseket, mire mondtam neki, hogy amikor mód van rá, szoktunk nyilván.
A doktornőnél meg szóltam, hogy nézze meg a kukiját, mert úgy éreztem nem oké a dolog és valóban, jól éreztem. Kaptunk krémet, ha nem lazítja felé, akkor sebészet, de vár vele egyelőre doktornő, nem akarja az ovikezdéssel egyidőre tenni. Egyébként itt is ellenkezett Ádám, semmit nem akart engedni. Aztán kibökte sírva, hogy nem akar szurit - ennyire viselte csak meg a múlkori vérvétel. Amikor pedig tudomásul vette (elhitte végre), hogy nem kap, megnyugodott és hagyta, hogy doktornő belenézzen szájába, fülébe. A végén úgy mentünk ki, hogy azt mondta: "Anya, jó volt a doktor néninél!"
 
Ádám egyébként az alábbi adatokkal bír:
Magasság: 97-98 cm
Testsúly: 14,3 kg
Mell körfogat: 51 cm
Cipőméret: 24-25
Ruhaméret: 98-104
Fog: 19 volt amikor utoljára számoltam pár hónapja, mostanában nem néztem.
 
A szülinap több felvonásos volt és még egy felvonás hátra van.
Fehérváron ünnepeltük a családdal, szombaton apumékkal (+dédszülők, tesóm barátnőjével), vasárnap meg András anyukájánál, a nagynénikkel, Ádám unokatestvéreivel és anyukámmal.
Szombatra sütöttem egy tortát, még pénteken elkészítettem Győrben. Egész tűrhető lett,bár a torta alsó lapjából hiányzott kicsi, mert bénán vágtam el.
Ádám nagyon várta a szülinapját, aminek kösznöhetően meg is volt keveredve. Hisztis volt, kezelhetetlen napok óta, főleg szombaton. Nem aludt, semmi nem volt jó. A tüzijátékos tortának nagyon örült és az ajándékoknak is. Tőlünk futóbiciklit kapott, amit már pár hete odaadtunk neki, még amikor megvettük - hadd használja. De kapott golyó pályát, könyveket, logikai játékot, egy újabb lego duplo-t, és élete első horgászengedélyét és horgászbotját is a papától.
Vasárnap, a napján pedig Andráséknál voltunk, odajött a család is, anyum is. Anyu sétált is vele még délelőtt, játszizott, kicsit talán nyugodtabb volt. Ide András anyukája csinált tortát. Ádám nagyon várta már itt is az ünneplést, és rengeteg ajándékot kapott szintén. Úgy mint Minyonos (Gru) kulacsot és uzsonnás dobozt (az oviba), logikai játékot, tappancshoz játékkazettát rajz sablonokat, nyomdát, kukabúvárt, magnó arcot, stb. Egyébként van olyan játék amit még ki sem bontott. :)
Vasárnap 5 körül indultunk haza Győrbe, és Ádám nem is nagyon akart jönni, sosem akar, csak amikor megérkezni szoktunk Győrből, olyankor még hazamenne inkább.
Még hétvégére rendezünk egy kisebb zsúrt a kis barátaival, oda még sütök 2 tortát, remélem nem fogom elrontani. Annyit talán változtatunk, hogy nem fogjuk neki mondani előre, hogy szülinapozunk még a hétvégén, meglepetés lesz, így talán elkerülhetjük, hogy gyagya legyen az izgalomtól.






2015. április 15., szerda

2015. április 14., kedd

9 hós Bálint

Voltunk Ádámmal 3 éves státuszon, és akkor már a védőnő gyorsan Bálintot is megmérte.
Hmmm.... hát Bálint jó húsban van, jól beelőzte az anno 9 hós Ádámot is. Jelenleg 9620 gramm és 71 cm. Hosszra viszont kisebb mint Ádám.
Kis húsgombócom... hiába nincs még 74 centi sem, már 80-as nacit kell neki venni, mert a "vékony" kis combjaira nem megy fel a 74-es, vagyis feszül rajta. :D
Egyébként csuda egy figura. Sokan akik gyakran találkoznak velünk folyton megjegyzik mennyire jófej kiskölyök, milyen nyugodt és jó baba. És ez így is van, azt leszámítva, hogy azért nem a nyugodtság mintaképe, csak mondjuk képes elülni szemlékődve a babakocsiban séta közben reklamáció nélkül. Nagyon eleven, leginkább itthon. Rengeteget karattyol, reggelente be sem áll a szája, megy a duma, magyaráz magának, nekünk, a dolgoknak. Minden érdekli, továbbra is egyfolytában rá kell szólni, mert csupa olyan dolgot csinálna amit nem szabad. És ilyenkor hogy reagál? Vagy fülig érő szájjal turbó fokozatra kapcsol, hogy hamarabb érjen az adott tárgyhoz, mint hogy megállítjuk, vagy visszadumál. Igen, jól látszik, hogy van egy dackorszakos bátyja, így ha rászólunk, hogy nem szabad, ő visszakiabál ránk, vagy mérgesen sírni kezd.
Mindenhol fel akar állni, tegnap 2 különböző foltot is szerzett a homlokára. Mert ugye kapaszkodna, csakhát sokszor lecsúszik a keze. Ma reggel az etetőszékez húzta magára, még jó, hogy nem ütötte meg, illetve én is ott voltam - pont mosogattam. Egyébként nem vagyok a fenekébe, nyilván ha ott lennék, kevesebb sérülés, sírás lenne, de akkor tényleg nem tudnék haladni más teendőkkel. Egyre többet van a szemem előtt, amikor anya azt mondta, hogy ő hogy csinálta régen, mert nem csinálta meg senki helyette a házimunkát és ugye akkor még eldobható pelusok sem voltak. Furcsa, hogy mennyire másképp viselkedtem anno Ádámmal és most Bálinttal. Jó is és rossz is. Néha sajnálom Bálintot, de tudom másképp nem menne.
Amióta Bálint feláll, azóta már nem úgy van mint korábban, hogy alvásidőben leraktam a kiságyban hasra és már aludt is. Most az első, hogy azonnal felül és már megy a kiságy végébe, hogy felálljon. Jó dolog, amikor egyszerre vinném a két fiút aludni... :/ Egymást szórakoztatják elalvás helyett.
Este egyébként fél órával később rakjuk már le, így fél 8-kor van fürdés és 8 körül alvás. Így reggel 6-fél 7ig alszik, de néha megébred 6 előtt is. Napközben a reggeli ébredés után 2-3 órán belül újra alszik, kb másfél órát, majd 1 körül rakom le újra Ádámmal együtt. Most már egyre ritkábban, de még mindig előfordul, hogy befigyel egy harmadik alvás is. De úgy tűnik, ez mostanra kezd eltűnni.
Reggel 180 ml tápszerrel kezd, aztán 8 körül vagy fél 10kor (attól függ mennyire hamar megy vissza aludni reggel) jön a gyümölcs (alma, banán, körte, meggy a jellemző egy kevés kis vízzel, és 2 ek sinlac-cal). A sinlac egyébként csuda találmány. Minden benne van és nagyon magas a kalória tartalma. Aztán ebédre főzeléket kap csirkehússal. (brokkoli, krumpli, paradicsom, spenót, sóska, répa kevés silac-cal sűrítve). Aztán ilyenkor még kap 120 ml tápszert is, mert nem elég neki a főzelék, ami nem tudom mennyi mennyiségre, kb 200-250 ml lehet. Uzsonnára tápszert adok, olyan 120-150 ml-t, majd vacsira sinlac-ot (ha marad reggelről gyümi, akkor ízesítem vele), lefekvéskor meg 150-180 ml tápszert iszik. Nagyon kis zabagép. Kóstol sokat, szereti a házi ízeket. Az üveges bébiételekért nincs oda, csak az 5-6 hós édeskésebbek jönnek be neki (sütőtök, gesztenyés, gyümis husi). Így üvegeset leginkább utazásaink során kap, illetve előfordul. hogy pont nem olyat főzök, illetve nincs itthon zöldség.
A zenét, ritmusos dolgokat szereti. Rugózik rá, illetve tapsikol, "énekel". Sok minden leköti, és amiért odavan.... ha Ádám tappancsozik (V smile tv játék) vagy X-box-ozik.
A fürdés még mindig csudajó dolog, amint vízbe ér vigyorog, fröcsköl, áztatja a fürdőt.
Néha ad puszi félét, Ádámhoz többször bújt már oda, de ő nem lesz az a nagy bújós szerintem.
Lehet vele "fogócskázni", amikor kergetni kezdjük, menekülőre fogja, majd megáll, visszanéz, vigyorog, újra elindul.
Imádom, hogy napról napra okosabb, kommunikatívabb, csibészebb. Tudom, hogy nagyon nehéz lesz majd két fiúval, főleg, hogy egyikőjük sem az a nyugodt fajta kiskölök. Tudom azt is, hogy sok mindenen kell változtatnom nekem is, hogy később egyszerűbb lehessen a fiúkkal, hogy kezelhetőbbek legyenek, együttműködőbbek. Tudom, hogy nem vagyok / vagyunk elég következetesek, hogy sokszor a fárdtság győz felette és hogy sok a kifogás. Gyereket nevelni nem egyszerű, és néha úgy érzem sodródunk csak. De talán majd változik....
 

2015. április 7., kedd

Bálint ma felállt :)


A kép gyengécske,de nagyon gyors akartam lenni, hogy az első felállását meg tudjam örökíteni.
A motiváció most kivételesen nem valami harapnivaló volt, hanem az x-box kontroller.

Olyan jó, hogy napról napra új dolgot tudunk felfedezni. Imádom ezt az időszako! Annyit dumál, és folyton incselkedik velünk. :)

Ádám - nagyon fiú

Lassan belépvén a 3-ba Ádám hirtelen brutál dolgokat kezdett el csinálni. Nem elég, hogy van egy izgő-mozgó mindent felfedezni akaró lassan 9 hónaposunk, Ádám rátesz vagyis hozzátesz még pár lapáttal. Nulla a félelemérzete, vakmerő, és félek ebből lesz még bajunk a nyár folyamán. 
Újabban mindenhova felmászik, mindent kipróbál, akaratos (bár ez nem újdonság).

Valamelyik este András focizni volt. Fürödtek a fiúk, Bálintot szokás szerint előbb kivettem, elvittem felöltöztetni, tápszert csináltam, majd beraktam a kiságyba és indultam Ádámért, aki már szólongatott korábban is. Azonban amikor beléptem a fürdőbe, a gyerek nem volt a fürdőkádba. Ekkor vettem észre a mosdókagylóban, ott csücsült összegubózva. Első pillanatomban felröhögtem, a következőben meg kapcsoltam és gyorsan hangnemet váltottam valamint felvázoltam neki a dolog veszélyeit. 

Aztán mostanában az is előfordult, hogy a kiságyban találtam meg fetrengve, gondolt egyet és bemászott - pedig tudja, hogy nem szabad bemennie (szétesik az ágy a súlya alatt). 

Aztán simán felmászik a polcos játéktárolójára, gondolta onnan könnyen tudja kapcsolgatni a villanyt. 

A kanapén való ugrálás tabu, mostanában mégis próbál mindenféle akrobata mutatványt bemutatni rajta. 

Nem egyszerű vele, és valahonnan előjött neki újra a hiszti. Mindenért nyekereg, sikít, toporzékol. Nem egyszer van hogy az utolsó pillanatban állítom meg a kezem, különben úgy elverném mérgemben, hogy tudom nagyon megbánnám később (vagyis rögtön utána). Visszabeszél, nem hallja amit mondunk, sokszor képen röhög, mintha nem lenne hajlandó felfogni, hogy most épp példabeszédet tartunk neki. Néha tehetetlennek érzem magam, mert mást mondat az eszem és mást a pillanatnyi dühöm.
Persze nem mindig ilyen, vannak rosszabb napok és vannak egész jó kis napok is. Néha ledöbbenek honnan veszi azt a kis tudást ami kibukik belőle, és egyre több ok-okozati összefüggést hoz össze. Múltkor sétáltunk és én mondtam, hogy itt a tavasz, zöldellnek a fák, mire ő hozzátette, hogy virágoznak. Vagy például látott valamit és azt mondta, fehér színű, mint a hóember. Ma angolul számolt el 6-ig, amit tök érdekes módon, ugyanúgy mint amikor magyarul számol a 9 követett. Sokszor mond angolul szavakat, valamiket jóformán csak angolul használ. Persze ilyenkor mindig hozzátesszük magyarul is. Például tudja angolul a formákat (rectangel, square, triangel, oval...) színeket (kék, sárga színeket jóformán csak angolul használja), tudja mit jelent a yes és a no, és hogy az egyik pipával a másik X-szel van jelölve (játékokban). Brutál módon, magabiztosan kezel minden elektronikai eszközt, legyen az telefon, laptop, tablet vagy x-box. A tablet-en van zongorás aplikáció, amin a boci-boci tarkát bár nem jól, de felismerhetően le tud játszani illetve próbál szolmizálni is. Szereti a zenét és jó füle is van hozzá (nem úgy mint nekem). Nem is szereti ha mi énekelünk mostanában, leállít és közli, hogy majd Ő!!!! 
Bálintot szereti de sokszor nem képes finoman hozzányúlni. Sokat piszkálja is. Például Bálint kúszna előre ő meg mindig visszahúzza a lábánál fogva és jót röhög rajta. Sokszor nevetnek már együtt is, Bálint is odavan érte. Persze sokszor néz rám kérlelően amikor Ádám piszkálja. 
Továbbá Ádám elkezdte utánozni Bálintot. Eljátssza, hogy kisbaba ő is, ölbe kell venni, meg kell etetni a nasival, sőt néha sírást tettet amikor Bálint sír és megvigasztaljuk. 
Most már ott lehet hagyni sok helyen, szívesen elmegy a hozzá kedves emberekkel, és alszik ott. A mániája a fürdőkádak, mindenhol ott akar fürödni. Nem egyszer hisztizett már emiatt. Hétvégén voltunk bátyáméknál (igen, eljutottunk hozzájuk és nagyon jól sikerült) és Ádám ott akart fürödni a Lilivel (8 éves unokatesó) és sírt, hogy menjünk haza a pizsamájáért és hozzuk el. Itt egyébként akkora hisztit csapott, amit talán életében eddig egyszer. Nagyon fáradt volt és csokit evett délelőtt. Mert az édesség (cukor) nem tesz jót a viselkedésének, totál felpörög tőle, emiatt is utálom az ilyen ünnepeket. Pedig egyébként mindenki tök normálisan betartja és nem halmozzák el. De Ádámnak kevés is elég, hogy begyagyásodjon. 

Klassz kissrác egyébként, igazán szeretni való. Tudom én azt is, hogy sok minden inkább figyelemfelhívás. Ez aztán vagy jobb lesz, vagy először az óvoda még meghozza a saját kis hozadékát. 

Gyönyörűségem

A szülinapi ajándék, amit előre megkapott, hogy használhassa

A napszemüveget nem én adtam rá, erre mentem be a szobába


2015. április 2., csütörtök

A harmadik éves gasztrós látogatásunk

Esedékes volt ovi előtt, és a 3. születésnap előtt egy újabb terhelés, ami ugyebár kell a további emelt családipótlékhoz és a GYES-hez, amit 3 éves kora után is kapni fogunk Ádám után tartós betegsége révén. Azt hogy nem nőtte ki, mi tudtuk, és talán nem is fogja kinőni, de ez a jövő zenéje.
András itthon maradt, hogy ne két gyerekkel kelljen ott várnom, ami nehéz is lett volna, főleg, hogy rengetegen voltak. Beadtam a papírokat, majd kijött Ibolya az asszisztens és bement Ádámhoz a játszókuckóba, hogy bekenje tejjel. Nem engedte neki Ádám, így ölembe vettem. Sírt, nem akarta - tudja, hogy mit okoz neki. (Érdekes módon, amikor nyavalyog valamiért amit nem ehet és egy idő után mikor megunom, és azt mondom neki, hogy akkor egye, nem érdekel, de majd meglátja, hogy fájni fog a hasa, és kiütései lesznek, mindig abbahagyja a nyekergést. Utána már nem akarja, pedig volt amikor mondtam neki, hogy de egye/igya csak, próbáljuk ki, de persze nem meri, mert tudja ő valahol.)
Na szóval, Ibolya bekente, és mondta, hogy ha gond van, akkor menjünk, kopogjunk be, én pedig mondtam neki, hogy szerintem pár perc múlva megyünk. Így is történt. Csak az arca lett bekenve Ádámnak, de 1 perc múlva már vakarta is a kezét, aztán arcát, 3 perc múlva pedig megjelentek a hólyagocskák is.
 
Ez nem egy arc és nem is Ádámé, de szemléltetésképpen raktam be a fotót. Ilyen kiütések lesznek Ádámon pár percen belül ha tej vagy tojás ér a bőréhez. Még a nyakán is kijöttek, szeme bevörösödött.
Nem is vártunk tovább, vittem be. Megvizsgálták, tüdeje rendben volt, bekentem fenistil krémmel és kapott 2,5 ml Aerius sirupot. Ezek kb 20 perc alatt le is mentek szépen. Vártunk még, majd megkaptuk a papírokat. Tojásra idén sem terhelik, felesleges - hiszen a vérvételnél is az lett a nagyon magas. Egyébként a vérvételes tesztre azt mondták, hogy ami nem olyan magas (5 alatt van az érték), azt adjam neki nyugodtan ha nem okoz tüneteket.