2016. február 25., csütörtök

Joghurt házilag

Ma beruháztam egy joghurtkészítő gépre a Lidl-ben. Csak 5000 Ft volt, gondoltam kipróbálom, hátha a fiúknak tudok tejmentesen reprodukálni valamit. Hiába vannak az Alpro-nak finom szójamentes joghurtjai, Bálint azt sem eheti, és 900 Ft 4 doboz.
Egész délután a neten keresgéltem ötletek után, végül valaki írt receptet. Hogy milyen lesz, nem tudom, mert nem pont úgy álltak össze a dolgok ahogy kellett volna. Van benne házi rizstej, probiotikum, zselatin (stabark), pici cukor.
Most 12 órán keresztül csücsül a készítőben és dolgozik benne a probiotikum. Utána megy a hűtőbe és aztán fogom ízesíteni, gyümölccsel vegyíteni. :) Imádkozom, hogy bejöjjön a fiúknak!


2016. február 22., hétfő

Február

András itthon volt egy hónapot, ma reggel ismét elment egy hónapra. Valószínű ez marad így már az évben. Hozzá lehet szokni, de mégsem. Mindig az utolsó napok a legnehezebbek. Akkor is amikor megy, meg akkor is mikor jön. A gyerekekről nem is beszélve, mert egy felnőtt megszokja hogy mindent egyedül csinál és intéz. Sőt még ahhoz is hozzá lehet szokni (egy bizonyos mértékig), hogy esténként egyedül hajtom le a fejem. De Ádám sokat emlegeti Andrást, és Bálint is már nagyobb. Szükségük lenne rá, de most ez van. Elfogadtuk, és átvészeljük. Most már lassan jön a tavasz, egyre többet leszünk a szabadban, egyre többet fog sütni a napocska - nekem lételemem! Más reggel felkelni úgy, hogy már világos van, hogy csicseregnek a madarak, hogy napközben nemcsak szellőztetni nyitom ki az ablakot, hanem akár hosszabb időre is. Más a levegő illata, más a kedvem, több az energiám, stb. 

Egyébként is jó lenne már kilábalni valahogy ebből az időszakból, mert a gyerekek szinte non-stop betegek. Ádám pár napokat megy oviba egy hónapban. (Az első farsangról is lemaradt szegényem, pedig mennyire várta.) Volt mostanában minden: torokgyulladás, fülgyulladás, múlt héten egy hányás hasmenés. A legszebb az egészben, hogy nem egyszerre betegek Bálinttal, mert rajta mindig egy héttel később jön ki. Éppen ezért hiába van/volt tervben, hogy szeptemberben dolgozni kezdek (már tavaszra is tervben volt), nincs értelme munkát keresnem, mert kb. 3 hét után rúgnának ki, ha fel is vennének valahova. Egyébként is ez egy külön történet, hogy majd hogy tudok elhelyezkedni, munkahelyet találni. 

A fiúk ezeket leszámítva jól vannak. Bálint még nem beszél, mond nagyon semmit. Sőt, van amit eddig szépen kimondott, aztán mostanra nem. Azonban mindent elmutat, elhümmög, megérteti magát. Sokat nézegeti a könyveket, akár magában is, de sokszor hozza és mutogat mindenre, mi meg mondjuk mi micsoda. Van, hogy kedden ülnek az ágyukon, előttük egy halom könyv, és mindegyikőjük nézeget valamit. Persze nem ez van ám állandóan. Milyen szép is lenne... Bár tény, hogy kezdenek többet együtt lenni, és ha nem is játszanak úgy együtt, azért a kergetőzés, bohóckodás, viháncolás már megy. Bálint nagyon szereti Ádámot, de egyébként is nagyon kis kedves, és jóformán magától adja a puszikat ismerősöknek is. Ha megöleli az apját, ki nem hagyna engem vagy Ádámot. Senki nem maradhat ki, mindenki egyaránt kap a puszikból. Mostanában poénból harapdál, és sajna hiába poén, fáj. Leginkább én szenvedek ettől, persze játékból csinálja, de akkor sem jó, és jobb lenne ha erről leszokna. Felmászik már a székre, többször előfordult, hogy mire beértem a nagyszobába, az étkező tetején ücsörgött, és mit csinált???? Természetesen a laptop-ot nyomkodta. Mikor pedig észrevett, úgy levágta a tetejét, mintha nem is csinált volna semmit. Lopkodja a telefonjainkat és félrevonul velük, és próbálja nyomogatni őket. Őrületes egy kis hapi. Tetszik neki Ádám ágya. Sokat gondolkozunk, érik lassan a váltás, de több oka van, hogy még nem tettük meg. Egyrészt, a kiságyból nem tud kijönni, így ha alvás van, akkor jobban elfogadja, hogy alvás van és nyugodtan, csendben meg is teszi ezt. Ott ahol nincs kiságy, már sokkal nehezebben alszik el. Őt sosem altattuk, így ha otthagyjuk, kijön utánunk. Aztán ugye nagy a dilemma, hogy milyen ágy legyen. Galériaágy, ami alá befér a jelenlegi gyerekágy, vagy emeletes ágy. Egyébként valószínű előbbi lesz, mert alá majd csak betoljuk a meglévőt merőlegesen. De ott van az is, hogy Ádám éjszaka átjárkál hozzánk, és ott is alszik aztán. Egy emeletes ágyról megindulni éjjel, kómásan, nem túl veszélytelen, mi van ha leesik. Úgyhogy egyelőre agyalunk csak rajta, aztán valószínű tavasz végén, esetleg nyáron majd kivitelezésre kerül. Mert közben Bálint is kinövi majd a kiságyat. 

Aztán allergia. Erről sem írtam azóta. Bálintnál még a mandula után újabb tünetek, csalánkiütések voltak. Ment a találgatás részemről, gondoltam kakaóról, mikor aztán kezdett körvonlazódni, hogy nem is a kakaó, hanem a szója lesz a ludas. (a legtöbb cukrozott kakaóporban van) Egyik este aztán Ádám szójapudingjával bekentem az arcát egy kis helyen. Egy darabig semmi nem volt, le is raktam aludni, de nem tudott aludni, sőt aztán sírni kezdett. Bementem hozzá, mert vakarózott vadul. Kihoztam a szobából és kissé meg is ijedtem. Arca, nyaka, válla... mindenhol csalánkiütéses volt. Gyorsan megkapta az ilyenkor szokásos dolgokat és megkezdtük a diétát a szójára is. Úgyhogy jól fel lett adva a lecke, hiszen annyi mindenben van szója. Nagyjából megtaláltuk azokat az élelmiszereket amikben nincsen, de sok dologról le kellett mondani, főleg nasiban, és Bálint még annyira nem érti, bár úgy tűnik nagyon gyorsan alkalmazkodik ő is, mert mostanra már ha azt mondom neki, hogy nem szabad, akkor nem eszik belőle (etet helyette engem). Gasztrón még nem voltunk, majd márciusban megyünk, Addig is diétázik, a halat és a paradicsomos ételeket visszaadtam neki, mást nem. Egyébként múltkor csináltam nekik kölesből "túró" gombócot, és isteni lett. De tényleg! Ráadásul most találtam újabb recepteket, és megtudtam, hogy a csicseriborsó levét fel lehet verni, mint a tojásfehérjét és pl. lehet belőle akár habcsókot is csinálni. Ha ez sikerülne, működne, nagy könnyebbség lenne. 

Ádám sokat komolyodott. Folyékonyan betűz, sokat gondolkodik, kérdez. Egyszer valamit elmondunk neki, és az esetek többségében megjegyzi. Pl, tudja, hogy ha kérdőjel van valami után, akkor kérdezünk, felemeljük a hangunkat a mondat végén, ha nincs akkor nem. Múltkor a felkiáltójelre volt kíváncsi, de nem tudom mennyire kellene egy 4 évesnek ebbe belemennie. Aztán egy másik alkalommal pedig közölte, hogy ha az "M" betűt megfordítjuk, akkor "W" lesz belőle. Aztán persze emellett ott van a hülyeség is. Most éppen egyfolytában azon rötyög, hogy kaki, meg puki, amolyan tipikus óvodás "humor" ez, gondolom ott is hallja. 

Éjszakai pelusa még mindig van, de úgy tűnik rálépett az útra, mert már szinte heti 1-2 alkalommal van benne minimális pisi. Szerintem most már lassan tényleg elhagyhatjuk. Nagyon itt volt már az ideje, de nem erőltettem semmit, teljesen rábíztam a kis szervezetére. Tudtam, hogy érnie kellett még ehhez. Sok mindenben önálló, vagy óhajtja az önállóságot, de sok mindenben meg amiben kellene, nem hajlandó. Lusta szerintem legtöbbször. 

Volt mostanában egy Ádám névnapunk, nem vittük túlzásba, rengeteg dolgot kaptak karácsonyra. Könyvet vettünk neki, abból talán sosem elég. Nekem is volt névnapom, pont Fehérváron voltunk. Ádám Eni nénjééknél aludt, Bálint Nagyinál, nekünk meg volt egy vacsizós, mozizós esténk Andrással, és végigaludhattunk úgy egy éjszakát, hogy senkihez sem kellett felkeni, és reggel is lehetett kicsit tovább aludni. Elmondhatatlanul jó volt.