2013. július 30., kedd

Gasztró, szülinapom, apuék, vizesjátszi... minden ami kimaradt

Kimaradt, mert nem volt kedvem írni. Múlt héten beteg voltam a hét elején, aztán a hét közepétől Ádám volt lázas. Igaz, ő az oltástól. Aztán csütörtökön mentünk gasztróra, ahol kb 5 percet voltunk bent. Doktornő megkérdezte mi hiányzik jobban, a tej vagy a tojás. Nem igazán értettem a kérdést, de aztán mondtam, hogy a tejet tudom helyettesíteni, a tojást nem igazán. Úgyhogy ennek okán, augusztus 13-án tojás terheléssel kezdünk (először bőrre, majd ha nem jön ki semmi, fogyasztva is). Vinnem kell nyersen, és elkészítve is - külön a sárgáját és a fehérjét. Még nem tudom mit fogok belőlük csinálni,  és még azt se tudom, hogy a nyerset már feltörve és kettéválasztva kell vinnem, vagy elég lesz ott megtenni ezt a lépést. Úgyhogy tejterhelésünk még nem lesz, szerintem arra majd már csak szeptemberben kerül sor. Nagyon lassan halad mindent. Ádám áprilisban volt 1 éves, és azóta idáig jutottunk. De sajna muszáj idejönnünk, mert ez a hivatalos a későbbi emelt családi pótlék lehetőségéért. Amúgy azt mondta a doktornő, hogy mivel Ádám megkapta az MMR oltást és nem jött ki rajta semmi, valószínű a tojásra nem érzékeny. Ugyanis tojásalapú az oltóanyag.


Szombaton meglátogattak minket apuék (Apa, Tesóm, és kedvese Eszti). Nagyon vártuk őket. Apának is szülinapja volt a közelmúltban, és szerettük volna Őt is felköszönteni. Isteni hústortával, majonézes kukoricával és fűszeres krumplival vártuk őket, illetve torta híján bolti sütivel. Ádám nyügi volt, szerintem a meleg okozta. Apu kipróbálta a Kinect-et, ping-pongozott és bowlingozott is. Jót nevettünk, mert majdnem nekiszaladt a tévének miközben eldobta a golyót.





Vasárnap volt a születésnapom, és Ádám adta oda az ajándékot. Olyan aranyos volt, ahogy odaadta. Sejtettem mit kapok, mert én adtam az ötletet, de még így is volt meglepetés. A meglepi könyvutalvány volt, amit pedig sejtettem, az egy csodakrém a májfoltjaimra. Nagyon bízom a hatásában, mert el vagyok kenődve, hogy milyen csúnya az arcom. Tele vagyok barna foltokkal. Nagyokkal is, és kicsi, bebarnult pattanásnyomokkal is. Este aztán még pezsgőztünk is Andrással, Ádám pedig jó fej volt, és szépen aludt!

Vasárnap délután egyébként strandra készültünk, de láttam Andráson, hogy nem sok kedve van hozzá, így nem erőltettem. Helyette elmentünk a vizes játszira. Mire pont odaértünk volna, Ádám elaludt, így tettünk még egy kört a belvárosban. Megdöbbenve láttam, hogy a Széchenyi téren nem üzemel a szökőkút. Tutira a sok fürdőző miatt - gondoltam. A vizes játszi tetszett nagyon Ádámnak, még jó, hogy vittünk váltóruhát. Én azt hittem egyébként, hogy nagyobb lesz, de persze ettől még így is nagyon tetszett. Megyünk majd máskor is. 










2013. július 28., vasárnap

Fürdőszobai malőr

A héten történt, épp a szennyest vittem ki a konyhába, hogy bedobjam a mosógépbe és elindítsam azt. De addig jutottam a történetben, hogy a ruhákat bedobtam a mosógépbe és becsuktam az ajtaját. Aztán hirtelen fura hangot hallottam. Olyat, amit akkor szoktam, amikor elindítva a mosógépet a víz folyni kezd a gépbe. Nem értettem. Közben a gyerek sírni kezdett, nem is csak sírni, üvölteni. Rohantam a fürdőhöz, Ádám meg csak kiabált. Állt a fürdőben a kád mellett, kapaszkodott a csőbe, amiből ömlött ki a víz, mit ömlött, özönlött. Nem mondhatnám, hogy a helyzet magaslatán voltam. Ádámot azonban az ölembe kaptam egy pillanatra, majd kiraktam a fürdőn kívülre. Ő üvöltött, a víz özönlött. Először azt sem tudtam mit nyitott meg. Aztán megvolt a kar (elvileg a mosógépbe itt folyna a víz, ha a fürdőben mosnánk) elfordítottam egyik irányba. A víz sebesség csökkent kezdett, de nem zártam el. Ajjaj, most mi lesz. mert azt ekkor nem jutott eszembe, hogy a másik irányba csavarjam. Kirohantam fürdőből, hogy elzárjam a főcsapot. Aztán vissza a fürdőbe, mert rájöttem, hogy ahhoz le kellene csavaroznom az ajtót, ami mögött a vízóra a csap van. Ádám csak sírt, én meg ott szerencsétlenkedtem. Aztán hirtelen elfordítottam a másik irányba a kart, és ezzel elzártam a csapot. Végre. Mindez kb. fél perc alatt játszódott le, de sokkal többnek tűnt. Aztán meg azon idegeskedtem, hogy eláztatjuk az alattunk lakókat, hiszen 5 centi magasan állt a víz a fürdőben. Aztán egy törölközővel elkezdtem felitatni, közben felemelgettem Ádámot, és megölelgettem, mert még mindig hüppögött. Bevittem a kanapéra, mesét kapcsoltam neki, elé raktam egy kis nasit, hogy ellegyen amíg befejezem a takarítást. Néha fel-fel sírt kicsit, azt hiszem eléggé megijedt ő is. Elé guggoltam és mondtam neki, hogy semmi baj nincsen, nem szabad csavargatni a csapot. Rám nézett a könnyes kis szemeivel és ingatta ő is a fejét, hogy nem. Aztán mondtam neki, hogy szeretem, mire hirtelen előrehajolt és erősen megölelt. Kis majmocskám! :) A történteken felbuzdulva - mondván, hogy bármi megtörténhet, másnap vettünk szerkényzárat is és a két tisztítószeres szekrényt zárhatóvá tettük.


2013. július 24., szerda

Szivacs

Azt hiszem Ádám belelépett egy olyan korba, vagy nem is tudom hogy írjam, de sokkal befogadóbb lett. Egyértelműen érti ha megkérjük valamire, hajlandó leutánozni mozdulatokat, és noha még szégyenlősen, de van amit utánunk mond. Persze csak egyszerű, és már ismert szavakat (Mama, Papa, Ava (apa) Anyanyanya (én), baba, Tak (tik-tak) Bam (Bim-bam), De, Nem....) és csak riktán, de érezhetően megindult valami. A jeleket ügyesen használja és ha csak szóba hozzuk egymás között bárkivel, szó nélkül megmutatja. A mondókákat próbálja mutogatni, sőt van, hogy így jelzi melyiket szeretné. Most csip-csip csóka van a porondon. 
Általában ha ketten vagyunk és épp nem köti le magát semmivel és észreveszi, hogy pisilni megyek, jön utánam. Ajtó nyitva van ilyenkor mindig, ennek eredményeképpen ott tartunk, hogy lehajol a wc papírért és odanyújtja nekem. :D 
Nagyon eleven és mozgékony továbbra is, tiszta seb a lába! :) Andrással rengeteget hülyéskednek, és Ádám tudatosan bohóckodik ha meg akar nevettetni minket. 

Újabban sír András után, ha megy dolgozni. Nagyon apás lett - persze sajna este így is csak én vagyok jó.


2013. július 23., kedd

MMR oltás

Ma megkapta Ádám az MMR (rubeola, kanyaró, mumpsz ellen) és a Prevenar (pneumococcus ellen) oltásokat. Nem volt kellemes, volt sírás-rívás. Szegénykém, ilyenkor nagyon sajnálom.
Írattam fel calciumusc-ot, és a bárányhímlő elleni védőoltást is, ez utóbbit majd augusztus végén fogja Ádám megkapni. 

Megmérte a védőnő, Ádám 81 cm, és 10150 gramm.

Úgy tűnik gondoskodnunk kell Ádám kálcium pótlásáról, mert ugye sok nem jut a szervezetébe tejtermékek és tojás fogyasztása híján. 

Én beteg vagyok, begyulladt a torkom, éjjel meg lázas voltam. Semmihez nincs erőm és kedvem. :(


Evezős OB

Most hétvégén volt csütörtöktől vasárnapig a Velencei tavon. Mi péntek reggel indultunk Fehérvárra, de pénteken mi Ádámmal még nem mentünk Andrásnak drukkolni, helyette pihiztünk, meg találkoztunk barátnőmmel. Most ott aludtunk Andráséknál, és megpróbálkoztunk azzal, hogy Ádámot külön szobában altattuk. Hát nem jött be. Nemcsak izgultam, hogy meghallom-e éjjel, hanem amikor éjjel felriadt és sírt, nem is ébredtünk fel rá egyből s mire bementünk már nagyon zaklatott volt. Vittem is át magunk közé és ezzel kezdetét vette a kényelmetlen alvás. 
Szombat és vasárnap kikísértük Andrást, igaz a nap nagy részét így is mamámékkal töltöttük, akik Kápolnásnyéken laknak. Annyira jó volt hosszabb időt eltölteni együtt, ritkán találkozunk így. Végre Ádám is bújt mamámhoz és nagyon jót aludt a mamámék ágyában. Ott minden dédunoka olyan nagyot szokott aludni.
Hiába mentünk ki a versenyre csak 3 után, így is nagy volt a meleg, amit én nagyon nehezen viseltem, így gondoltam Ádámnak sem túl jó. Volt ott egy nagy sátor abban hűsöltünk. Ettünk barackot, ami nagyon ízlett a tökinek. Eddig így még nem ette, csak pürésítve. 
Vasárnap Judit barátnőmék is kijöttek, így végre találkoztunk velük is egy kicsit! Ádámot közben meg kellett itatni kalciummal (még jó, hogy Juditéknál volt), mert először az arca, majd szépen a keze, lába is elkezdett hólyagosodni - csalánkiütés szerű kiütései lettek. Tejtermék a közelben nem volt, de utólag doktornő azt mondta, hogy növény is okozhatta, ha a szabadban játszott. Egyébként most már írattam fel kalciumot én is, és tartok is magamnál a biztonság kedvéért. 
vasárnap este jó későn értünk haza, fél 9-re. Mindannyian nagyon fáradtak voltunk.

Lett egy új jelünk: az álmosságot, alvást is tudja már mutatni Ádám. Igaz nem úgy ahogy tanítottam, hanem simán csak a fülére rakja a tenyerét, és oldalra hajtja a fejét, amire elsőre azt hittem, fáj a füle, de aztán rájöttem, hogy így jegyezte meg a jelünket. 







2013. július 18., csütörtök

Kisfiú vagy kislány lesz?

Tegnap délelőtt megkaptam a legédesebb (és egyben viccesebb) kérdést egy 5 éves kislánytól, miközben Ádámra nézett:

 "És ő kisfiú, vagy kislány lesz?"

Hmm, mit is mondhattam volna.... :))) Nem kezdtem el hangosan nevetni, csak nemes egyszerűséggel azt mondtam: "Kisfiú".

Itthon Andrásnak nevetve meséltem, ő pedig szintén nevetve megjegyezte, hogy reméli kisfiú! :)


2013. július 17., szerda

Jelelés

Mielőtt Ádám megszületett (ó mennyi ilyen "mielőtt" tervem volt) elterveztem, hogy majd járni fogunk a Mesélő jelek foglalkozásokra. Aztán nem lett belőle semmi. Viszont egy könyvet még tavaly beszereztem, és A Baby Einstein-nek is van olyan része, ahol a jeleléssel foglalkoznak. Egy jó ideje próbálom tanítgatni Ádámnak az "éhes vagyok/enni" jelet, de soha nem volt semmilyen reakció. Egészen szombatig, amikor is András nővéréknél voltunk és ugye ahogy már írtam is Ádám tök nyűgös volt. Hol Andráshoz, hol hozzám bújt, aztán megkérdeztük tőle, hogy "Ádám, éhes vagy?" Mire ő egyszer csak a mutatott módon összezárt ujjacskáival a szája elé mutogatott és megindult a konyha felé. Volt ám boldogság, és persze össze is szedtük a cuccunkat és meg is indultunk hazafelé - nem volt nálunk csak nasi.
Aztán tegnap meg leültem reggelizni - Ádám már evett - ő meg odajött elém, rámutatott a tálcára, majd a tanult módon mutogatni kezdett a szájára. Volt nagy-nagy dicséret és persze "jutalomfalatkák" (az én kajám). De itt nem álltunk meg, mert ő még kért, így megkérdeztem tőle, hogy "Ádám, kérsz még?" és mutattam a jelet (két kéz összezárt ujjait egymáshoz ütögetjük) ő pedig egyből leutánozta és rámutatott a kajára. 
Azóta is használja, ha szóba jön a kaja, már mutatja is és megyünk enni. Nagyon örülök neki és most tervbe is van véve 2-3 újabb jel. :)



Egy estés láz

Szombaton egész nap olyan nyűgös volt Ádám, olyan más, mint szokott lenni. Keserves egy arcot vágott nagyon sokszor, nem tetszett. Aztán fürdés előtt megmértem a hőjét és 38,6 volt a láza. Éreztem, hogy valami nem oké. Azonban nem adtam egyből lázcsillapítót, hanem megvártam a fürdést, amikor is a szokásosnál egy kicsit "hidegebb" vizet csináltam Ádámnak, amolyan hűtőfürdőt, csak nem olyan drasztikusan. Nos az eredményt annyira meghozta, hogy fürdés után már csak hőemelkedése volt Ádámnak, éjjel meg semmi. Hogy ez mi lehetett? Fogra gyanakszom egyébként, mert a kis kezei folyamatosan a szájában vannak.


2013. július 15., hétfő

Még egy kis Nagyis

Mert történtek érdekes és vicces dolgok, úgy mint például az első szabadba pisilés és kakilás. 
A pisilés nagyon érdekes volt. Ádám folyton a kukijához kapkodott. Épp fürdeni mentünk, már levettem róla a pelust, de egy pólót még ráadtam. Aztán látom ám, hogy jön a pisi. Ádám meg nézte, nézte, aztán odakapott a kezével. Majd elengedte, kicsit nézte megint, majd újra odakapott. A kakilást meg észre sem vette. Pedig én annyira nevettem. Totál meztelenül sétált a kertben (egy kis sapi azért volt rajta :) ), amikor szokásához híven megállt a Nagyi sziklakertjénél, lehajolt, hogy felszedjen egy kavicsot magának, aztán amikor hajolt, pukizott egyet. A puki során meg egy szép adag kaki került a földre. Ő felegyenesedett, és továbbsétált, észre sem véve a történéseket. 
Aztán megszerette a dinnyét is! Édesen két pofára tömte annyira ízlett neki. Nem győztük anyuval szelni a darabokat. 
A csokis rizspehelynek azt hiszem függőjévé vált. Alig várta a reggelit, és úgy minden étkezést, aztán amikor meglátta, hogy nem is az van a tányérban, legörbült a szája és sírni kezdett. Így a főzelékeken kívül a reggeli gyümölcsbe és az esti rizspépbe is került egy kis maroknyi, hogy könnyebben megegye. 
Anyuval voltunk Nagykanizsán is, Ádám hátul, én pedig elől utaztam Anya mellett. Ádám tök jól tűrte, sőt vigyorgott, huncutkodott végig. Amikor András jött értünk, és mentünk Fehérvárra, már  nem ez volt a helyzet. Hiába ültem mellette hátul, nagyon mérges volt és hisztis, hogy utaznia kellett. 
Voltunk anyu párjának testvérénél is, ahol volt egy kislány, és ezer játék és Ádám úgy elvolt, mintha mindennap odajárnánk játszani. Nézett tyúkokat, nyulakat is, nagyon tetszett neki. Végig olyan barátságos és közvetlen volt mindenkivel. 

Jól éreztük magunkat, Anya is kicsit feltöltődött. Sajna a Papa (Anya párja) végig rosszul volt, feküdt, keveset láttuk. Nagyon nehéz most nekik, és a búcsú is könnyesre sikerült. :((








2013. július 11., csütörtök

A "gagyi" az szar?

Hát nem! Legalábbis nem minden esetben, mert van amiben soha nem vennék gagyit. 

Az van, hogy múlt héten még Győrben elmentünk hármasban (András, Ádám, én) egy "kacat" vásárra. Én hívom így, ez amolyan művelődési házakban tartott vásár volt sok pár 100 forintos egyszerű kis termékkel. Sok apróságot vettünk, közte egy mágneses rajztáblával is Ádámnak. Az ötlet onnan eredt, hogy egyre többet firkált papírra (vagy ami épp előtte volt) tollal, ceruzával. Nos ez nem tetszett, mert összekente magát, meg veszélyesnek tartom, féltem a szemét, hogy megböki vele. Aztán megláttam a táblát, ami mindössze 700 Ft volt, és le is csaptam rá. Azóta is szereti, szinte mindennap kézbe kerül (még ha csak pár perc erejéig is) és rajzolunk, fickálunk kicsit. 

Aztán tegnap eurós boltban jártunk anyuval és vett Ádámnak 2 olcsó kis játékot. Egy olyat, ahol rúdra rakosgatható a sok színes csökkenő méretű karika (350 Ft), és egy szintén színes, csökkenő méretű műanyag "pohár" készletet (580 Ft), amiből tornyot is lehet építeni és egymásba is lehet rakosgatni őket. Hát az van, hogy Ádám imádja és rengeteget játszik vele. Olyan ügyesen pakolgatja, leköti teljesen. Végre valami! Mert az utóbbi időben nem sok mindennel játszott már el. Hamar megunja a játékait.

Úgy tűnik érdemes többször körbenéznem az ilyenfajta játékok között, mert néha többet ér mint a különböző dallamokat lejátszó, világító kis csodák.


2013. július 9., kedd

Anyuéknál - első napok

Szombaton a Győrköc után hazaugrottunk, Ádámot gyorsan megetetteük, átöltöztünk, mert időközben nagyon meleg lett és indultunk is. A holmik nagyrészét már lepakoltuk reggel, mert ilyenkor marha sok cuccunk van. Így is, hogy Ádámmal ketten utaztunk. Győrben még beugrottunk a Mc' Drive-ba - ez volt a mi ebédünk Andrással, illetve Ádám kunyizott néhány sült krumplit. Ízlett neki! :) 
Fehérváron először András anyukájához ugrottunk fel egy fél órára, majd András mivel még beiktatott egy evezést osztálytalálkozó előtt, átvitt minket hozzánk. Anyu is nem sokkal ezután ért, így csak a lépcsőházba pakoltunk be Andrással, onnan meg egyből anyuék kocsijába. Ádám most is megérezte, hogy apa távol lesz tőlünk (vagy mi tőle), mert nagyon bújt és nem akarta elengedni. Kicsit beszélgetett anyum tesómékkal, majd indulás előtt egy gyors pelus csere, előtt uzsonna Ádámnak és nekivágtunk a kb. 180 km-es utunknak. Ádám jól bírta az utat, szinte végigaludta az egészet, de amikor felkelt sem volt nyűgös. 
Zákányba érve először felmentünk papához (anyukám élettársa) a hegybe, mert úgy volt, hogy fent alszik amíg itt leszünk (végül csak egy éjszakát, az elsőt töltötte fent). Sajnos nagyon beteg, már egy bő éve és sok pihenésre van szüksége. Ezért sem tud jönni anyukám hozzánk, és emiatt igyekszünk mi jönni amikor tudunk és anyuéknak is jó. 
Este anyuval - miután Ádám elaludt - egy jót vacsoráztunk, majd pezsgőztünk és beszélgettünk. Nem is tudom mikor beszélgettünk utoljára ilyen jót és sokat.

Ádámot egyébként nem volt egyszerű lerakni, hatalmas eső, vihar, sőt jég lett estére. Kicsit mintha félt is volna. Ilyen nagy esőt még én sem nagyon láttam, a kert szinte víz alá került. Altatáskor folyton nyitogatta a szemét, mintha ellenőrizte volna, hogy ott vagyok-e. Aztán ráraktam a hátára a kezem és elaludt. Egyszer megébredt éjjel, egyszer hajnalban, majd 8:15-ig aludt reggel. 

Nagyi vett Ádámnak egy pici kis motort, de nem hajtja, hanem tolja. Pedig erről leér a lába, mégsem hajlandó ráülni. Előkerült a homokozó és a medencét is felfújtam. Kompresszorral akartuk, de mire anyu összeszerelte volna, addigra szájjal is sikerült. Imádja Ádám a kismedencét. Az Ice'n'Go fagyis kalapokkal játszik benne. Amúgy ezek a kis kalapok a homokozóban és a fürdővízben is kedvencnek számítanak. Még jó, hogy van belőlük egy rakattal. (Neeem, nem én ettem ennyi fagyit! :) )
Aztán nemcsak a kismedencéjében, hanem a nagyban is fürdött a töki. Kicsit tartottam tőle, mert elég klóros a víz, de úgy gondoltam egy próbát megér, és kenem gyakrabban testápolóval Ádámot. Hoztam egyébként úszópelust is, de csak meztelen seggel hódította meg végül a hullámokat. A menet a szokásos volt. Először kapaszkodott belém, majd egyre vagányabb lett, és természetesen piszkosul élvezte a csobbanást. 

Ma anyuék dokihoz mentek Kaposvárra, így Ádámmal a nap nagy részét kettesben töltjük. Hajnalban 4-kor rázendítettek a falu kutyái, aztán anyuéké is, és Ádám fel is ébredt. Hajnali fél 6-ig küzdöttem, hogy újra elaludjon. Pisilnem is annyira kellett már, végül ki is jöttem, ő pedig üvöltött a szobában. Egyébként egyszer amikor azt hittem már alszik, visszafeküdtem az ágyamba, majd nyöszörgött, de nem reagáltam rá. 2 perc múlva meg azt vettem észre, hogy áll az ágy mellett. Édesemet egyből felkaptam és beraktam magam mellé az ágyba. Ő pedig csak osztotta a puszikat szüntelenül. De itt még nem volt vége a történetnek, mert leszakadt alattunk az ágy (rosszul húztam ki a kanapét és kiakadt), így költöztünk át az ő ágyára. Fél 6-kor elaludt én meg 6-kor keltem, mert az élet most sem áll meg, hogy anyuéknál vagyunk. Ádám viszont aludt fél 9-ig és én boldog voltam! 

Gyors reggeli (barack + banán püré) után elmentünk boltba, majd postára. Közben mindenki köszönt a faluban, volt aki anélkül tudta, hogy kik vagyunk, hogy én tudtam Ő ki. :) (Anyu természetesen mindenkit tájékoztatott róla, hogy jövünk. Vasárnap este feldobott a facebook-ra egy képet, ahol Ádámmal a földön ettünk, megkérdezte nincs-e valakinek kölcsönbe egy etetőszéke, másnap reggelre itt volt a szék mire felkeltünk Ádámmal. Az etetőszék egyébként azért fontos, mert Ádám egyedül eszik továbbra is.)

Posta után bekentem naptejjel, átöltöztem bikinire és mentünk csobbanni egyet a nagymedencébe (ami igazából a kicsihez képest nagy). Olyan ügyes volt, leér a lába és el is tudtam engedni, nem is sírt. Aztán közeledett 11 óra és inkább bejöttünk a melegből. Főztem neki ebédet, de nem akart enni, így délben ebéd nélkül mentünk aludni. Most mindjárt 2 óra lesz, és még alszik. Rendes ez a gyerek, hagyja anyát is pihenni kicsit! :)

Egyébként reggel András küldött egy mms-t az erkélyről készült fotóval. Olyan szép lett! Szépítgeti az otthonunkat amíg távol vagyunk. 



Győrkőc Fesztivál

Jajj mennyire vártam már - már akkor vártam, amikor Ádám még csak tervben volt.  Voltunk is kint pár évvel ezelőtt még kettesben Andrással, és annyira tetszett, olyan sokszor jött rám a sírás a sok boldog gyermek láttán. El is határoztam akkor, hogy ha lesz gyermekünk, minden évben ki fogunk járni - főleg ha már helyben van a rendezvénysorozat. Aztán tavaly, rögtön az első el is maradt, mert elutaztunk. Igaz, még nagyon mini volt Ádám. Talán emiatt és a rossz időjárás miatt nem is bántam annyira. Idén megfogadtam, hogy nincs kecmec, kint leszünk mindenképp! Aztán kiderült Andrásnak szombaton osztálytalálkozója lesz délután, Fehérvárra kell utaznunk! De megoldottuk, kimentünk szombat délelőtt 1-2 órára, ami most még elég is volt. Aztán ha nagyobbacska lesz Ádám, azt hiszem szombat-vasárnap kint leszünk és még akkor sem fogunk a sok-sok játék végére érni. Aki nem győri, és lehetősége van rá, ne hagyja ki! Szerintem egyedülálló a rengeteg ingyenes programjával, minden a gyerekekről szól.
Szombaton aztán Ádám ahogy kell, reggel 5-kor kelt. Szombaton! Amikor aludhattunk volna. Ennek következtében negyed 8-kor már aludt újra, és kb. negyed-fél 10 fele ki is értünk a fesztiválra. 


Először sétáltunk kicsit

Majd tanulmányoztuk a csatorna fedeleket

Ezután beregisztráltunk a karszalagért, amivel ingyenesen vehettünk részt minden programon. A belépési díj egy fotó volt Ádámról.

Átmentünk a varázslatos hídon, mi szülők pedig ittunk egy finom alkoholmentes koktélt.

Ezután kicsit játszottunk a Babás részen.

Továbbmentünk és megnéztünk a néptáncosokat is. Csaknem mi is táncra perdültünk, olyan jó volt a hangulat.

Majd elsétáltunk a Radó-szigetre

A bohóc olyan érdekes volt, hogy percekig tátott szájjal leste Ádám.

Aztán úgy döntöttünk ideje indulni, de még meg kellett mászni ezeket a kis micsodákat. :)

Apával mókáztunk

majd jól megszerettük egymást!


Jövőre sajnos apa nélkül (dolgos teendői miatt), de biztos folytatjuk!


2013. július 5., péntek

Lidl-s tároló és egy jobb éjszaka

Most épp nagyon kellene pakolnom a holnapi elutazásra - Ádám is alszik - de annyira nem szeretek pakolni! 

Tegnap délután Vikiékkel elmentünk a Lidl-be. Én nem is nagyon akartam vásárolni, hiszen most próbálom csak azt megvenni, ami tényleg szükséges, mert néha annyira tudom szórni a pénzt, hogy csak na! Aztán ott volt az a játéktároló, szép volt, színes, praktikus, nem olyan vészes árral és amúgy is mindig elkapkodják ha véletlenül árulnak ilyet.... nem volt mit tennem, meg kellett vennem!





Ádám ma délelőtt segített összeszerelni, csavarozni, mert azt ő is nagyon szeret! A két széle fából van, a rudak is amik tartják a dobozokat, amik pedig textilből vannak. Mindez 5990 Ft -ért. Már csak jól bele kell pakolni, és egyből jobban fogja látni Ádám a játékait. Nem tudom miért reménykedem benne, hogy akkor majd jobban eljátszik?!
Tegnap egyébként megkóstolta a szőlőt. Rita eljött Nimivel a "mi" játszóterünkre és kínálták Ádámot is. Kicsit féltem először, mert nem tudtam allergizál-e - sajna én már semmit nem merek csak úgy a vakvilágban adni, de aztán megkóstolta a manó. (Andrásnak el is felejtettem mondani.) Olyan édesen szívta, tuti ízlett neki! Igaz többet nem kért, de hát dolga volt a játszótéren. Menni kellett játszani. A délelőtt örömöm, hogy már nem is irigy (hahaha, de naiv voltam) már szét is foszlott. Egy kisfiú motorjára ráült, berregett egy helyben, aztán Nimród megfogta (volna) a kormányt. Ádám azonban nem volt benne partner, és minduntalan lekotorta Nimi kezeit a kormányról. Amikor pedig rászóltam, hogy nem szabad, lehorgasztotta a fejét és a világ legnagyobb keserűségével sírni kezdett. Jajj de imádom ilyenkor is! Aztán mostanában mindig visszük a fűnyírónkat. Tök sok gyereknek tetszik - emiatt is visszük, jó érzés, hogy hozzájárulhatunk valamivel a gyerekek öröméhez. Meg aztán Ádám is kisajátít mindig mindent. Olyannyira, hogy pl. tolja a más gyerek bébitaxiját, a fűnyíróját hárman állják körbe, mire ő kikapja a szabad kezével a gyerekek közül és a taxival együtt viszi tovább. Ez nem hiszem egyébként, hogy irigység, egyszerűen szeretne mindennel játszani, amit meglát. Természetesen mindig rászólok és próbálom a helyes irányba terelni. Amúgy mondta Andrásnak, hogy valahol nem is bánom, hogy ilyen kis akarata van. Az életben ezek az emberek jobban boldogulnak, ne legyen olyan kis nyámnyila mint én voltam és vagyok. Persze ettől függetlenül nincs ráhagyva, hiszen van egy norma, de kiölni sem akarom belőle ezt a tulajdonságot.

Éjjel egyébként egyszer volt fent Ádám! (Juhéééééjjjj!!!!) Hajnali 1-kor, és véletlenül megszoptattam. Nem szoktam, és nem is emlékszem sok mindenre, csak hogy a szájában a cicim. De aztán szerencsére 5-ig aludt is, amikor is mellénk költözött, mert szopi után, nem akart egyedül aludni. Mellém vettem, és oldalra fordulva szépen aludt tovább. Egyébként azt írtam már, hogy visszavándorol a saját ágyába? Pontosabban én kísérem vissza, de mindig átmászik rajtunk, és vissza akar menni. Ennek oka? Odaköti a cicizést és emiatt az ágya lett a legszuperebb hely a világon!
András egyébként mondta, hogy Ádám a hajnali 1-es kelésén kívül még kétszer fent volt, csak nem ébredtem rá fel, Ádám pedig hamar vissza is aludt.
Valószínű nagyon fáradt lehettem, mert egyébként minden kis mozzanatra fel szoktam kelni.





2013. július 4., csütörtök

Tesco járat és atópia

Ma reggel tök feleslegesen kibuszoztunk Ádámmal az ingyenes Tesco járattal a Family Centerbe. Müllerbe pelusért mentünk (volna), Aldiba meg halért, de azért csak úgy, ha már úgy is ott vagyunk. Nos, pelus a méretünkben nem volt sem az Aldiban, sem a Müllerben. Puffogtam is magamban a sorok között, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy egyik helyen sincsen. Volt persze Libero, meg Pampers, de az az igazság, hogy még 10 Ft-os darabár különbség is sok, nemhogy 20 vagy annál is több. Így nem vettem! Helyette hívtam Andrást, aki megígérte, hogy délután megoldja a problémát, elmegy és vesz egy másik Aldiban. Egy másik Müller még jobb lett volna, mert azt szeretem a legjobban, de majd szombaton ha megyünk anyuékhoz, Nagykanizsán veszek. 
Elég gyorsan megfordultunk. 8:40-kor szálltunk fel a kifele menő busszal, 9:15-össel meg már jöttünk vissza. Ádám szeret buszozni már, egy hang nélkül üli végig a babakocsiban az utat. A buszra könnyen fel tudunk szállni, mert babakocsi barát és alacsony, de még így is sokszor felajánlják mások a segítségüket.
A buszozás után gyorsan felszaladtunk, bepakoltam hűtőbe a kaját, kiteregettem, átöltöztünk és mentünk is a játszótérre. Ádám ma jobb passzban lehetett, mert ha megkértem, hogy adja vissza a játékot attól akitől elvette, akkor visszaadta - nem úgy, mint a napokban, amikor még hisztizett is hozzá. Volt lent egy kismotor is, olyan alacsony volt, hogy leért Ádám lába is, és nagyon tetszett neki. Ült rajta (egy helyben) és berregett.
Estére egyébként kijött az atópia! Olyan lett a könyökhajlata, a könyöke, hátul a combja, vádlija.... 2 dolog lehetséges. Doktornő (gasztro-s) javaslatára most hogy már jobban van Ádám, elkezdtem a tejet inni. Ez annyit tesz, hogy tegnapelőtt megittam egy pohárral. Tegnapra pedig kiütéses lett Ádám. Még egy dolog van - tegnap óta kap pro kid-et, Normaflore helyett. Elvileg van benne valami lacto, de nem írják, hogy tejfehérjét tartalmazna, vagy azok vigyázzanak. Tud erről valaki esetleg valamit? Csak mert tudom, hogy többek gyermeke is tejfehérje allergiás. A tejet most mindenesetre abbahagytam és várok vele egy hetet. Addig kiderült. Ha most elmúlik az atópia, de akkor újra előjön, akkor egyértelmű, hogy a tej volt a ludas. Minden más amit eddig ettem, nem okozott problémát, pedig szinte normálisan fogyasztok tejtermékeket, mindent. 

Amúgy meg nem is hiányozna a tej. Ez a kókusztej akkora királyság, hogy csak na! Imádjuk - mindhárman!


2013. július 2., kedd

Napokban

A hétvégénk eltelt, jól telt, nem történt semmi különös. Játszótérre tegnapig még nem mentünk, de egyre inkább vágytam már én is Ádámmal együtt. Persze nem hisztizett, mikor meglátta, hogy most azonnal menjünk oda, de a viselkedésén érződött, hogy kellene már a társaság. A hasmenés megállt, de még mindig nincs rendben a széklete. Többen mondták, hogy ez el is fog húzódni, főleg egy ilyen betegség után. Mindenesetre egyelőre napjában többször is van széklete, általában kaja után, és elég sok. Megint befürödtünk pelus ügyileg. Ez még ugyanaz a pelus, amit írtam pár napja, de már dühös is vagyok rá, és tuti az életben nem veszek többet ilyet! A narancssárga pampers pelus nekünk nagyon nem vált be, és bár ismerek olyat akinek tökéletes, nekünk csecsemő kora óta Ádámnak nem igazán volt átázásunk - most pedig egyfolytában kisruhákat áztatok. Nem elég, hogy kijön a kaki, valamelyik hajnalban át kellett öltöznünk, mert a pisit sem tartotta bent. Maradok inkább a bevált Müller saját márkásnál, amit még anno Bóbita ajánlott és azóta is listavezető nálunk, illetve nagyon szeretem az Aldi saját márkás pelusát is. Mindegyik nagyon kedvező árú és igazán minőségi pelenka. A müllerest használtuk a mostani betegségnél is - azaz azzal kezdtünk - és egyszer nem volt vele gond. Ádám étvágya visszatért, és új kedvencünk van: kakaós rizspehely kókusztejjel. Most már rendesen együtt eszi a kettőt, nem külön-külön. Olyannyira szereti, hogy tegnap 3 tányérral - normál tányérral -  evett belőle. Az első, de még a második után is keserves sírásba kezdett mikor elfogyott. A folyadékbevitel miatt is örülök neki, no meg azért is, mert van egy új uzsonnánk. :)
Ami maradt, azok a rosszaságok és a hisztik. Nem hallja ha rászólunk, ha meg mégis, egy mozdulattal előttünk terem és odanyomja a nyitott száját az arcunkra, és megölel. Olyan kis rafkós. Bár a rafkósságon kívül úgy érzem ebben benne van az is, hogy nem szereti - persze ki szereti - ha igazán mérgesek vagyunk rá, és azért bújik rögtön. Talán azt gondolja, hogy nem akkor is szeretjük. Mindenesetre még a szigorú András sem tud ellenállni neki - mert úgy tűnik ő lett a szigorúbb, de hát ez az apák dolga. :) Azért próbáljuk mindig elmagyarázni neki ilyenkor és máskor is, hogy mit miért nem szabad. A hallásával gondok vannak: szelektív a hallása. Amit nem akar nem hall meg. Ez így van! Fürdésnél ha nem akar kijönni még hátat is fordít nekünk, és amikor már sokadszor mondjuk el neki, hogy vége, akkor egy idő után megunja és háttal nekünk sikít egyet sírósan, majd továbbjátszik.
Az éjszakáink még küzdősek, de lassan visszaállunk és talán újra pihenhetünk rendesen - mint betegség előtt. 
Reggel ki akartam vele buszozni Tesco járattal a Müllerbe, de lekéstük a buszt, így Lidl lett belőle. Vettünk mára és holnapra ebédnek valót, aztán gyorsan hazahoztunk a kajákat, majd átöltöztünk játszós ruhába és mentünk a játszótérre. Vittük a homokozó készletet is, Ádám pedig rengeteget homokozott. Jól érezte magát és még a hisztis is elmaradt amikor beraktam a babakocsiba, hogy hazainduljunk. Emmáéktól kaptunk egy kisoroszlánt így a gyógyulás örömére, amit Ádám eltolt. Nem tudom miért nem tetszett neki. A babakocsijukat azonban imádja - mindig beleül, és még el is gondolkoztam pár hete, hogy lehet kéne egy olyan. De Andrást tuti kikergetném a világból az ötlettel, mert használtan is 25 ezer egy olyan kocsi.Viszont gyerekkel együtt is lehet egy ujjal irányítani. A mienk ebben borzalmas!
Szombaton Győrköc Fesztivál lesz, azaz egész hétvégén, de mi csak szombat délelőtt tudunk kimenni, aztán ebéd után utazunk Fehérvárra. Andrásnak általános iskolai osztálytalálkozója lesz délután, értünk meg jön anyu Fehérvárra és visz magukhoz egy hétre (jövőhét péntekig) Zákányba. Visszük Ádám kismedencéjét, amit végül sikerült beszereznünk a Jysk-ben - remélem az idő is kedvező lesz a pancsizásokhoz.