Kicsi Pacáinkkal az ÉLET

- "Anya, ha nagy leszek, tűzoltó leszek!" - mondta valamelyik délután Ádám séta közben. Mindezt egy előző heti tűzoltós gyakorlat után, amit láttunk az ablakunkból. - "De kisfiam, az nagyon veszélyes ám!" - mondtam neki aggódva. - "De Anyaaaa!!!! Én nem holnap leszek tűzoltó, hanem majd ha nagy leszek!"

Van még hova fejlődni, és még nem kóstolta Ádám sem, most este készült el. Csak remélem, hogy ízleni fog neki, és akkor ilyet is tudok neki oviba csomagolni. Egyébként briós recept.... :D Ez pedig a szombati torta:

Augusztus 1. Amikor rádöbbentem, hogy én nem akarok így kinézni! Augusztus 3.-án a kaloriabazis.hu oldal segítségével kalóriaszámlálós diétába kezdtem. Jelenleg itt tartok, pár hete sok bűnözéssel, de közel 8 kiló minusszal, egy olyan diétával, ami egyáltalán nem volt megerőltető. Még kb. 6-7 kiló minusz a cél.   Most kicsit meginogtam. András távolléte és a többszöri idegeskedés nem kezdvez annyira a diétának, de remélem, hogy meglesz még az erőm, hogy a vágyott és kitűzött célt elérjem. Nagyon jó érzés, hogy már eddig is eljutottam. 

Sokszor hangzik el ez Ádám szájából. Anya ha nagy leszek, ehetek én is.... ihatok én is.... csinálhatom én is.... Ezek az alapok. A megmosolyogtatók azok, amikor megkérdezi, hogy sminkelheti-e magát majd ő is,  vagy például a tegnapi eset, amikor pisilés közben ránézett a tisztasági betétemre és azt mondta:   "Anya, ha nagy leszek, rakhatok én is olyat a bugyimba?"   Nos igen, erre mit is mondhatnék.... magyarázom hogy vannak amiket a fiúk csinálnak és vannak amiket a lányok. Mindezt úgy, hogy ne vigyek bele többet amit megérthet és amit meg tudnia kell, és persze közben arra gondolok, mikor mesél valami érdekeset el az oviban.    

Azért ez az elmúlt hét elég nehéz volt és elég sokszor akadtam ki, görcsölt a gyomrom az idegtől. Ma újra ovi van, csütörtöktől meg Ádám már egész nap oviban lesz, amit nemcsak én, de ő is nagyon vár. Bálintra úgy juthat több időm, hogy közben magamra is. Hiányzik András, és még egy hét minimum nélküle fog telni. Azt meg hogy meddig marad így, nem tudjuk. Terveztem, hogy januártól - tavasztól újra visszaállok a munkavállalók sorába, de nem tudjuk meddig marad ez a helyzet, meddig lesz tőlünk hetekre távol. Egyedül meg új munkahelyen, folyton beteg két kisgyerekkel sehol nem tudnék helytállni, legalábbis nem hagynák sokáig azt hiszem. Egyébként mindig kérdezi András, hogy és én hogy vagyok, hogy bírom. Elmondom neki mindig. Tudja, hogy az első két hét teljesen zökkenőmentes volt, a múlt hét nagyon nehéz. Meséltem hogy mennyiszer voltam ideges, és hogy sokszor nem is a gyerekek miatt, hanem a saját ideggyengeségem miatt robbantam. Aztán persze amikor aludtak vagy elvoltak, akkor meg m...

Észrevettem édes kis manómon, hogy ő is úgy működik mint Ádám (és valószínű mint sok más kigyerek, gyerek), és amint egy picivel jobban odafigyel rá az ember máris olyan kis hálássá válik. Nem bújós típus, de ilyenkor azért kicsivel több dusizás jut és még 1-1 puszit is kapok tőle, ami ugye inkább Ádám kiváltsága. Lévén, hogy próbálnak önállóan étkezni a fiúk, általában naponta 3-4x kell söpörnöm, vagy porszívóznom kajálások után. Ezenkívül ugye minden játszizás után porszívóztam, söpörtem, szóval ezen eszközök gyakran kerülnek a kezembe. Ezen eszközök Bálintnak is tetszenek és cipelné is a lakásban végig folyamatosan, de ugye egyik sem az ő mérete. Van egy kicsi fanyelű seprünk, még anno Ádámnak vettük, de nem értük el vele a kívánt hatást. Neki a nagy kellett továbbra is. Azonban Bálintnak bejön. Így gyakran látjuk a kezében, ahogy a földön lévő morzsákat, vagy egyéb nem odavaló dolgokat próbál összeseperni. Most már ott tartunk, hogy amikor én nekiállok söpörni, ő hozza az övét és ...

Tegnap azt hittem lehidalok!   Átugrottak Csilláék valamiért, és bár a fiúk betegsége miatt nem maradtak, a kis idő alatt Ádám és Emma sikeresen össze is kapott (vagy imádják egymást, vagy veszekednek) és kezdődött is a lökdösődés, egymás suhintása. Aztán a következő pillanatban mit láttunk Csillával??? Bálint ott termett Emma előtt, enyhén előrhajolva, kezével mutogatva kiabálni kezdett Emmára, majd amikor elmondta babanyelven a mondandóját, a végén még odaütött egyet a levegőben és mint aki jól végezte dolgát beállt Ádám mellé. Csillával csak néztünk egymásra hitetlenkedve és vigyorogva, hogy ez a kis szaros mit csinál.   Ilyenkor pedig mindig előrevetítődik bennem egy jövőkép és sokszor ajjajj, fogom ám a fejem rendesen.

Igaz, már 2 hete, és most újabb 2 hét következik. 2 héttel ezelőtt András még hétfőn mondta, hogy készüljek fel, hogy bármikor elvihetik kerítést építeni, s bár korábban volt már róla szó, de akkor még októberi időpontról beszéltek. Csak aztán a helyzet ahogy romlott és próbálták gyorsítani a munkálatokat, úgy jött a hír is, hogy akkor most itt az idő, visznek akit cak tudnak. Úgyhogy kedden már ment is András. Még aznap megköszöntöttük Ádámot névnapja alkalmából, egy nappal előrébb hoztuk, hogy az apa is itthon legyen az ajándékozásnál. Könyvet kapott Hermann Marika - Malac Karcsika és a kisibák csodálatos mesekönyvétm és Franklin a teknős sorozatból kettőt (Fanklin segít és Franklin ígérete). Nagyon jó kis könyvek, tanulságosak, izgalmasak, Ádám imádja. Szerdán meg Meki lett neki megígérve, ahová Csilláék jöttek velünk. Hazafelé megnéztük a cirkusz állatait, és olyannyira tetszett a kiszűrődő zene és a látott állatok, hogy megbeszéltük, hogy elmegyünk szombaton együtt a nagyokkal....

Ezt kérdezi két napja, szóval azt hiszem ez mindent elárul. Sokszor elmondja, hogy szereti, sőt ma reggel azt mondta, hogy a régi ovijába nem akar menni, mert ott szomorú. Emmával rengeteget játszanak, sőt állítólag elég "rosszak" elevenek. Eladják az udvart, de végigfutkározzák játsszák az egész kint töltött időt. Bent még csendesebbek, tevékenykednek, nem is feltétlenül együtt játszanak, kint viszont bepörögnek. Múlthéten volt Ádámra többször panasz, homokot szórt, Emmát megütötte, ha rászólt az óvónéni kiröhögte. Beszélgettem vele itthon sokat, egyszer még sarokba is állítottam, a héten már nincs rá panasz úgy. Nem hiszem hogy miattam, szerintem jobb hete van, illetve remélhetőleg kezd aklimtazálódni. Ez a nevetés amikor leszidjuk sajnos most gáz. Nem is nevet, röhögő görcse lesz. Egyszer valamin nevetett, leszidtuk, hogy hogy gondolja, hogy kiröhög minket, és azóta ez folyton eszébe jut, tudja hogy nem lehet és kirobban belőle. Egyébként ismerem az érzést, gyerekként hán...

Már szinte szalad, egyedül feláll kapaszkodó nélkül. Már nem annyira szeret a babakocsiban maradni, inkűbb sétál - persze soha nem arra amerre mennénk. Még mindig csak 4 fogú, múltkor megint benéztem azt az 5. fogacskát. Az étvágya már nem olyan jó, viszont babakocsiban állandóan enne. Reggel, délben, este tápszert iszik (a rendes étkezésen felül), adtam már neki Junior italt is. Hogy attól ment-e a hasa, nem tudom, most nem kap, majd ha újra próbáljuk kiderül. Nem kap nagyon tejterméket, valahogy Ádám miatt totálisan kimarad sokszor, de nincs is érte oda. A krémtúrót szereti, illetve pl. sajtot szoktam neki reszelni ebédre ha olyat eszünk. Tojás eddig egyszer kóstolt, ennyi. Még mindig 2-szer alszik napközben. Reggel 9 körül egy- másfél órát, aztán 1-2 körül másfél - 2 órát. Este 8 körül alszik el, reggel 6-kor kel. Éjszaka többször kelek hozzá, mert kiesik a cumi a szájából és nem keresi meg, sírni kezd egyből. Tv, mesélés könyvből nem köti le. Játszani eljátszik, de nem tologat e...

Ebben a hónapban fél 12-re megyek Ádámért. Mindig 1-2 perccel előtte érkezem és ilyekor még meg tudom lesni az udvaron. Ma sokáig kellett keresnem, mire meglett. Nem hazudtolta meg magát. Ült egy homokozóban egymagában és szórta a homokot. Szórta előre, oldalra, feje fölé. Legszívesebben odakiabáltam volna, hogy "Ádám ne szórd a homokot!" - mintahogy általában teszem ezt minden alkalommal a játszin. Hihetetlen, hogy erről nem tudom leszoktatni. Aztán a következő pillanatban összeröppent egy gyereksereg, mintha fogócskáztak volna és az én kis törpém már ott is volt a nagyobbak között, és két kislányt is hátba vágott. Na ekkor már nagyon felment bennem a pumpa. Nem egy verekedős típus, így azt feltételeztem, hogy ő a fogócskánál amikor egymáshoz érnek, egymás hátához, akkor azt úgy értelmezte, hogy odavágnak egyet, de ugye én elég jóhiszemű vagyok. Mindenesetre hazefelé mondtam neki, hogy nem örültem annak amit láttam, és majd apjával együtt is számonkérjük a látottakat. Egyé...

Ádám vidáman jár reggelente, bár az ajtóban rendszerint kicsit megtorpan a csoportszoba előtt. De magabiztosan lépi át az ovi kapuját, mosolyogva, nagyfiúsan. Leül a kis helyére, és átvesszük a cipőjét benti szandira. Még sok dologgal kapcsolatban van kérdésem, de még nem volt alkalmam beszélni az óvónővel. Egyelőre 1 szett váltóruhát raktam, abban van zokni, bugyi, rövid és hoszúnadrág, póló és vékony pulcsi. Ovis zsákot nekünk nem mondták, tornazsákot sem még, de az van. Csillától tudok sok mindent, de nem mindent. A szülőiről a váltás miatt lemaradtam sajnos. Ma kérésemre megmutatta Ádám a mosdóban a poharát és a törölközőjét, és hogy hol szoktak pisilni. :D . Aranyosak az óvónénik, a dadus már tegnap óta név szerint köszönti Bálintot is, mert hogy Ádám mesélt róla. Ádám sokat mesél, mégha nem is egyszerre, de a nap folyamán elő-előjönnek az emlékek a napról. Pl. már az első nap egy dalt emlegetett, de az első nap csak annyit mondott, hogy pirosak a lámpák, meg dízel mozdony, azt...

Drága Papim, papink augusztus 19-én betöltötte a 90. életévét. Ez alkalomból meglepetés "bulit" szerveztünk neki, melynek kiötlője Virág unokatesóm volt. Náluk jöttünk össze Velencén, kerti bográcsos partira készülődve. Mindenki hozzátett valamit, mindenki részt vett a szervezésben. Az ajándék volt az én reszortom, melyet el is csesztem (sajnos nagyon rossz időszakom van, és mintha vonzanám a rossz dolgokat). Papám születésekor megjelenő újságot rendeltünk gólyahírrel, aminél nem figyeltem eléggé és 5 évvel későbbi dátumú újságot "rendeltem". Tudtam a dátumot, mégis elcsesztem. Most ezt azóta megoldottam, előfizettem egy adatbázisra és onnan sikerült a jó újságot leszednem. A másik ajándék egy fotókollázs volt. Unokatesók, öcsém, és én szedegettünk össze fotókat és azokat montázsoltam össze. Felül voltak a megkopott fotók papi szüleiről, mamámról és róla fiatalkori fotók és az ő gyermekeikről (apumról, Gabi nénjéről) képek, majd középen jöttek a 6 unoka, azaz a mi ...

A cím alapján sejthető, hogy aztán végül mégis a váltás mellett döntöttem. Rengeteget agyaltam, próbáltam elfogadni, pozítívan hozzáállni, de a gyomrom újra és újra görcsbe rándult amikor arra gondoltam, hogy mi történt, vagy amikor azokkal beszéltem, akiknek a gyerkőceivel együtt voltunk nyílt napon és ők most kiscsoportban kezdték az ovit, mi meg.... De lépjünk ezen túl. A váltás aztán úgy történt, hogy kiderült, hogy Emmácska a kedves óvónénije mellé egy újat kapott, a nem kedvelt elment, és ráadásul az új óvónénink a mi ovinkból került át. Aztán közben Csilla rákérdezett Erika néninél (Emma óvónénije), hogy ha úgy döntenénk, lenne-e lehetőség és hely Emma csoportjában. A válasz igen volt. Közben az is felmerült, hogy Emma régi, nem kedvelt óvónénije, meg átkerült a régi ovinkba és talán pont ő lenne Ádám másik óvónénije. A lényeg, hogy elkezdtem agyalni, mit csináljak, érveket ellenérveket felhozni, megkérdeztem 1-2 embert, akitől tudtam, hogy olyan véleményt fogok kapni, amit...