Gyereknap

Na ez az ami ma nálunk annyira nem volt. Hiába voltak programok több helyen is. Állatkertezni nem akartam, azt majd együtt Andrással. A Radó sziget jónak tűnt, de nem mertem egyedül kimenni Ádámmal. Így maradt a közelben lévő Pláza, ahol megmondom őszintén, lószar sem volt. Persze volt, de olyan kis semmilyen, nem Ádám korosztályának való. Gondoltam, akkor veszek neki egy új Bogyó és Babóca könyvet, de a melyiket szeretnéd kérdésre közölte, hogy nem kell most neki. A lufi jobban lekötötte, amit osztogattak és amit addig lóbált, dobált, ütött neki mindennek (pálcán volt), míg lerepült a pálcáról és a könyvesbolt közepén elszállt a polcok felett miközben leeresztett. Aztán ha már ott voltunk, betértem a Rossmann-ba és vettem megint pár dolgot Bálintnak és magamnak a kórházi napokra. Turiztam a Hádában, közben Ádám felült 1-2 érmebedobós autóba/motorba. Aztán még betértünk a játszóházba kicsit, mert ki volt írva, hogy 20 perc ingyenes - persze mire mi mentünk már nem volt az, de ez nem változtatott a tényen, hogy be fogunk menni. Ádám eltökélt volt. :) Tök szépen eljátszott, simán végigülhettem volna az időt egy kisszéken, de volt ott egy kisfiú a szüleivel (22 hós) aki kiszemelte Ádámot és egyfolytában bántalmazni akarta. Ment utána, követte, aztán végül úgy fejbe vágta egy játékkal, hogy a szívem szakadt meg annyira sírt Ádám. A szülők egyébként normálisak voltak és próbáltak odafigyelni, de ez egy amolyan óvatlan pillanat volt. Egyébként meg persze rohadt mérges voltam, de nyilván  nem mutattam, mert Ádám is üthetett volna és akkor én is szarul éreztem volna magam. Aztán el is indultunk hazafelé, és persze rohanósra is kellett venni, mert már jött az eső, ami szerencsére még megvárta míg hazaértünk. 

A nagy rohanás aztán egyszer megállásra is kényszerített félúton, mert jól bekeményedett és szúrt a hasam... még most is sokszor elfelejtem hogy nem megy ez úgy mint pocaklakó nélkül....

Ádám egy tündér jó gyerkőc volt ma. Kivéve hogy nem aludt napközben. :) De olyan jól lehet már vele "beszélgetni", idéz a mesékből, összeköti a mindennapi dolgokkal, általánosságban véve szót is fogad. Ha rosszat csinál, előfordul, hogy bocsánatot kér és mondja, hogy "Anya mérges". Segíteni akar sok mindenben, néha olyanban is amiben nem kéne. :) Azt hiszem az elmúlt napok jól teltek, megkönnyítette a már nehezedő állapotomat. Lehet holnap már másképp lesz, de most még csak mosolygok, és imádom a mindennapokat a 2 évesemmel.