Rohadt rák

Egy csomóban van a gyomrom. Dühöt érzek és elkeseredettséget. Talán nem is gyermekeim blogja lenne a legalkalmasabb hely arra, hogy dühöngjek, de mégis úgy érzem, hogy meg kell osztanom, hiszen velünk történik, velünk történt. 
2012-ben, amikor Ádám született, anyukám élettársánál rosszindulatú daganatot találtak. Rá pár hétre öcsémnél is. Akkor még eszembe sem jutott, hogy rossz vége is lehet, mind bizakodóak voltunk. Hiába mondták az orvosok, hogy sajnos édesanyám párjának olyan rákja van, amit nem szoktak tudni gyógyítani, de ezt az ember nem tudja elfogadni, és ő is harcolt sokáig. 2 évet mondtak kb., szegényt másfél év alatt elvitte a rák. Öcsém viszont meggyógyult és ezért hálásak is vagyunk! 
Aztán januárban egy vasárnap hívott apukám, hogy meghalt Ivett unokatesóm, rákos volt. Mondtam neki, hogy biztos rosszul tudja, Ivettnek semmi baja, és a másik unokatesóm a beteg, Szandra. De a hír igaz volt. Ivettet 3 hónap alatt vitte el a rák. Köhögött, egyre csúnyábban, elment orvoshoz, kiderült hogy tele van már a teste rákos sejtekkel, haza sem engedték már a kórházból. 3 hónap alatt meghalt. 32 évesen, egy 4 éves kisfiút maga után hagyva. Nem volt stresszes, egészségesen étkezett, sportolt, jól éltek. Döbbenet. Egy csupaszív, önzetlen nő volt! 

Ma reggel meghalt Szandra is. A másik unokatestvérem. 34 évesen, most lesz 1 éves a kislánya. Amikor terhes volt, agydaganatot találtak nála, még terhesen megműtötték, kemót kapott, kislánya egészségesen megszületett. Szandra küzdött folyamatosan, a daganat kiújult. 2-3 hónapja közösen gyűjtöttünk neki egy kezelésre, de sajnos a rák megint legyőzött egy fiatal szervezetet. 1-2 hete már tudtuk, hogy rosszabbodott, és sajnos már nagyon nincs jól, mégis megviselt reggel amikor testvére, édesanyja és férje is megosztotta facebook oldalán a hírt. 

Félelemmel tölt el, hogy ilyen sokan halnak meg a környezetemben, Félelemmel, mert nem olyan emberekről van szó, akik nem vigyáztak volna az egészségükre. Félelemmel, mert mindkét unokatestvérem maga után hagyott egy kisgyermeket. Félelemmel, mert túl sokan haltak meg a családomban rákban. 
Mit tehet az ember? Megelőzheti-e? Élhet-e úgy, hogy ki/elkerülje ezt a halálos betegséget? Miért kell halálosnak lennie?

Szomorú vagyok, elkeseredett, féltem a szeretteimet, féltem magamat.... 

Isten veled Szandra! :(

Megjegyzések

  1. De szörnyű, amit írtál.
    Próbáljon mindenki szűrővizsgálatokra járni.
    Amit megtehetünk tegyük meg, ez iszonyat, komolyan mondom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, talán a szűrővizsgálatok, ahol lehet. Én is most elmegyek mindenhová ahová csak lehet.

      Törlés
  2. Nagyon sajnálom Dóri! Őszinte részvétem!Talán, túlontúl is ismerősök a gondolataid. Nagyon remélem, h hamarosan feltalálják a rák ellenszerét.

    VálaszTörlés
  3. Őszinte rsztvétem, szörnyű amtt írsz! Szívből sajnálom, ölellek milliószor. :-(

    VálaszTörlés
  4. Nemrég jutott eszembe az unokatestvéred, hogy mi lehet vele...hát most megtudtam.
    Beszélgettünk a múltkor erről. Nagyon nehéz. Főleg, mikor a családban "pusztít" vagy nem is tudom mi a legjobb szó rá.
    Félek a haláltól mióta Dorka megvan. De inkább a gyerekemet féltem, hogy mi lesz vele akkor, hogy dolgozná fel, ha fáj neki ki vigasztalja meg. Dorka sokszor elmondja, hogy nem akar elveszíteni és nem akarja, hogy meghaljak. Én most megyek nőgyógyászhoz, teljes verkepen, meg hasonlókon túl vagyok már. Mindezt egy rossz megérzés miatt. Beszartam.
    Az döbbenetes számomra, hogy egy csúnyán köhögésből rák lesz, hogy emberek fiatalon elmennek és gyerekeket hagynak hátra. Mindig azt gondoltam, hogy a gyerekéért az ember küzd és hogy az az élet rendje, hogy először a szülők halnak meg nagyon idős korban. És nem fordítva. Van az a betegség, ami felülír mindent, van ami erősebb az élni akarásnál és van egy minden feletti törvény, ami nem válogat.
    Kívánom a családodnak, hogy kellő türelemmel csinálja ezt végig és hogy angyalok vigyázzák útjukat a gyerekeknek

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, mióta gyerekem van, már mindenre úgy gondolok, hogy rájuk mi hogyan hat.
      Az meg hogy ilyen fiatalon halnak meg emberek.... egyszerűen felfoghatatlan. Rossz fele megy a világ, és minden visszaüt, így érzem. :(

      Törlés
  5. Nemrég jutott eszembe az unokatestvéred, hogy mi lehet vele...hát most megtudtam.
    Beszélgettünk a múltkor erről. Nagyon nehéz. Főleg, mikor a családban "pusztít" vagy nem is tudom mi a legjobb szó rá.
    Félek a haláltól mióta Dorka megvan. De inkább a gyerekemet féltem, hogy mi lesz vele akkor, hogy dolgozná fel, ha fáj neki ki vigasztalja meg. Dorka sokszor elmondja, hogy nem akar elveszíteni és nem akarja, hogy meghaljak. Én most megyek nőgyógyászhoz, teljes verkepen, meg hasonlókon túl vagyok már. Mindezt egy rossz megérzés miatt. Beszartam.
    Az döbbenetes számomra, hogy egy csúnyán köhögésből rák lesz, hogy emberek fiatalon elmennek és gyerekeket hagynak hátra. Mindig azt gondoltam, hogy a gyerekéért az ember küzd és hogy az az élet rendje, hogy először a szülők halnak meg nagyon idős korban. És nem fordítva. Van az a betegség, ami felülír mindent, van ami erősebb az élni akarásnál és van egy minden feletti törvény, ami nem válogat.
    Kívánom a családodnak, hogy kellő türelemmel csinálja ezt végig és hogy angyalok vigyázzák útjukat a gyerekeknek

    VálaszTörlés
  6. Nemrég jutott eszembe az unokatestvéred, hogy mi lehet vele...hát most megtudtam.
    Beszélgettünk a múltkor erről. Nagyon nehéz. Főleg, mikor a családban "pusztít" vagy nem is tudom mi a legjobb szó rá.
    Félek a haláltól mióta Dorka megvan. De inkább a gyerekemet féltem, hogy mi lesz vele akkor, hogy dolgozná fel, ha fáj neki ki vigasztalja meg. Dorka sokszor elmondja, hogy nem akar elveszíteni és nem akarja, hogy meghaljak. Én most megyek nőgyógyászhoz, teljes verkepen, meg hasonlókon túl vagyok már. Mindezt egy rossz megérzés miatt. Beszartam.
    Az döbbenetes számomra, hogy egy csúnyán köhögésből rák lesz, hogy emberek fiatalon elmennek és gyerekeket hagynak hátra. Mindig azt gondoltam, hogy a gyerekéért az ember küzd és hogy az az élet rendje, hogy először a szülők halnak meg nagyon idős korban. És nem fordítva. Van az a betegség, ami felülír mindent, van ami erősebb az élni akarásnál és van egy minden feletti törvény, ami nem válogat.
    Kívánom a családodnak, hogy kellő türelemmel csinálja ezt végig és hogy angyalok vigyázzák útjukat a gyerekeknek

    VálaszTörlés
  7. Őszinte részvétem!

    Ez borzasztó... Én apukám "elmenését" asszisztáltam végig, illetve tesóm gyógyulását is közelről láttam. A rák az egyik legmocskosabb dolog, ami a világon létezik... Bárcsak feltalálnák az ellenszerét végre...

    VálaszTörlés
  8. Szandra az unokatesód volt? Nemrég én is megosztottam a FB-on az oldalukat a gyógyulás reményében. Sajnálom, hogy nem sikerült, és őszinte részvétem!! A rák tényleg a legrohadtabb dolog ezen a világon... és igen, sokszor én is félek, pont úgy, pont azok miatt, amiket Te is írtál!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Nelli! Igen, nagymamám testvérének az unokája volt. Nagyon bíztunk mi is a gyógyulásában,sajnos nem sikerült legyőznie a betegséget.

      Törlés
  9. Őszinte részvétem! Sajnos Decemberbe a Szabi nagybátyja, márciusban a nagymamája halt meg. :( nem könnyű :( KITARTÁS!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! És én is sajnálom a családotokban történteket!

      Törlés
  10. Kitartás és őszinte részvétem :( Apukámnak myeloma multiplexe van, értem, miről beszélsz...

    VálaszTörlés
  11. Őszinte részvétem! Ez tényleg szörnyű!

    VálaszTörlés
  12. Borzalmas ez az egesz, fiatal, életerős szülők kicsi gyerekeket hagynak hátra emiatt az alattomos betegség miatt :( Es igazan igy érzem, teljesen vedtelenek vagyunk, ha jonni akar, jon es bizony pusztít. Őszinte részvétem Nektek!! :(

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ádámnak kistestvére lesz

Melyiket szeressük?