Letapadt kuki

-
Ez volt Ádámnak - igaz részlegesen, de volt, és már túl kétszeri szteroidos krémezésen, nagyon érett a dolog. Volt már beutalónk is (hónapokról korábban), és még csak időpontot sem kellett kérni. Aztán amikor elvittem Bálintot a gasztróra, megtörtént, Ádámnak megcsinálták a kukiját. Ezt nem tudom normálisabban megfogalmazni. :) A gasztró ajtajával szemben volt a gyermeksebészet. Épp vártam hogy leadjam Bálint papírját, amikor kijött egy hölcs, kérdezte vár-e valaki a sebészerte. Nem várt senki. Akkor odafordultam, és kérdeztem, hogy feltehetek-e pár kérdést. Olyanokat, hogy hogy működik az egész, kell-e időpont. Aztán mondta a hölgy, hogy ma valamiért nagyon kevesen vannak, én meg mondtam, hogy ó hát most kellett volna hoznunk a beutalót. Végül marha rendes volt és felajánlotta, hogy ránéznek Ádámra szívesen így is. Hmmm, nem így terveztem, gondoltam majd András lerendezi ezt, viszont  nem akartam az időt sem tovább húzni, így is annyi helyre megyünk folyamatosan.
Bevittem Ádámot, letolta az alsónadrágját, felfeküdt, megnézték és mondták, hogy ezt meg kell csinálni, de csak akkor vágjunk bele, ha 2-3 hétig nem terveztünk strandolást. Így a nyár közepe fele simán rávágtam hogy nem, persze nem gondoltam én ezt végig, de tényleg ez a most vagy soha érzés volt bennem. Bekenték lidocainos krémmel, majd kimentünk fél órára. Rohadtul izgulni kezdtem, görcsben volt a gyomrom teljesen. Csilláékkel voltunk ott, még ő is totál ideges lett. Fél óra múlva bementünk, és én rögtön próbáltam a figyelmét elterelni. A csempére ragasztott számtalan képet nézegettük, számoltattam, beszéltettem, majd egyszer csak közölték, hogy készen vannak. Semmit nem vett észre Ádám. Nagyon ügyesek voltak! 1 hét zuhanyzást, és kamillázást, és 2-3 hét strandmentességet irányoztak elő. Amikor kiértünk utána nagyon sírni kezdett Ádám, csípte neki. Tartott ez pár percig majd elmúlt. Aztán otthon is volt egy ilyen, akkor is sírt keservesen, de megint csak pár percig tartott. Aztán mondtam neki, hogy ne várjon a pisiléssel, inkább menjen el többször, mert akkor kezdett el mindig csípni neki, amikor nőtt neki. A kamillázás az első este szörnyű volt, utána könnyebb lett az is. Igazából 2-3 napig csípett neki időközönként, aztán elmúlt az egyik reggelre teljesen. Azóta húzzuk neki becsületesen, véletlenül se tapadjon le úja. Ezen is túl vagyunk!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ádámnak kistestvére lesz

-
Hosszú bejegyzés következik, melyet különböző okokból eddig nem akartam megírni. Most hogy már a családdal megosztottuk a nagy hírt, itt is elmesélem. :) 2013. november 14. Hol is kezdjem, hol vágjak bele a közepébe? Szeptember 12-én elmentem végre rákszűrésre Dr. H.Z. magánrendelésére. Nagyon jó fej volt, sokat beszélgettünk vizsgálat közben, szóba jött a lombik is, mondta is, hogy tök jó, hogy vannak fagyasztott embrióink, mert nagyobb az esély a teherbeesésre velük. Nyilván el is magyarázta miért, most ezt nem részletezném. Aztán megbeszéltük, hogy hívni fog, ha valami gond lenne az eredményemmel, de nem hívott. Végül egy hónappal később aztán   ő volt a vonal másik végén, és elmondta, hogy P3-as lett az eredményem, de ne ijedjek meg, mert valószínű gyulladás van a szervezetemben, 3 hónap múlva megismételjük a vizsgálatot. Aztán telt az idő, a petefészkem sokszor szurkált, sokat gondolkodtam mitévő legyek, elmenjek-e hamarabb, írjak-e a dokinak, hogy szeretnék hamar...
További információk

Rohadt rák

-
Egy csomóban van a gyomrom. Dühöt érzek és elkeseredettséget. Talán nem is gyermekeim blogja lenne a legalkalmasabb hely arra, hogy dühöngjek, de mégis úgy érzem, hogy meg kell osztanom, hiszen velünk történik, velünk történt.  2012-ben, amikor Ádám született, anyukám élettársánál rosszindulatú daganatot találtak. Rá pár hétre öcsémnél is. Akkor még eszembe sem jutott, hogy rossz vége is lehet, mind bizakodóak voltunk. Hiába mondták az orvosok, hogy sajnos édesanyám párjának olyan rákja van, amit nem szoktak tudni gyógyítani, de ezt az ember nem tudja elfogadni, és ő is harcolt sokáig. 2 évet mondtak kb., szegényt másfél év alatt elvitte a rák. Öcsém viszont meggyógyult és ezért hálásak is vagyunk!  Aztán januárban egy vasárnap hívott apukám, hogy meghalt Ivett unokatesóm, rákos volt. Mondtam neki, hogy biztos rosszul tudja, Ivettnek semmi baja, és a másik unokatesóm a beteg, Szandra. De a hír igaz volt. Ivettet 3 hónap alatt vitte el a rák. Köhögött, egyre csúnyábban, el...
További információk

Melyiket szeressük?

-
Kész, elvesztünk a rengetegben, megkeveredtünk, újratervezés! Ma megnéztünk egy bababoltot, hogy felmérjük a babakocsi kínálatot. Egyrészt rohadt drágák voltak - főleg a kedvenc, másrészt én itt is elsőre külsőleg ítéltem (mint általában az autóknál). Aztán hazajöttünk, megint keresgéltem a neten, aztán fórumokon vélemények után kutattam, mert azért mindig az emberek tapasztalatai azok amik legjobban tükrözik a valóságot, és odajutottam, hogy akkor most mi legyen, mert a kedvencnek leszólták a súlyát és a méretét. Aztán úgy döntöttem, hogy jó, akkor nem keresek típusokat, inkább megnézem mire érdemes figyelni vásárláskor, mi a jó a babának, mi az amire nekünk szükségünk lehet! Így ami fontos: - a színe (bocsi, de tényleg számít, hogy milyen kocsit kell nézegetnem éveken keresztül) - bolygosítható nagyobb méretű kerék - átfordítható tolókar - olyan ami elfér a miniatűr liftünkben - van hozzá mózeskosár - állítható legyen a tolókar magassága - ne legyen drága...
További információk